131699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas növésű rostnövények, főleg kenderkóró kikészítésére

Megjelent 1943. évi június hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI «^SlS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131699. szám. XIV/a/1. osztály. — G—9540. alapszám. Eljárás magas növésű rostnövények, főleg kenderkor« kikészítésére. Dr. Glaser Aladár oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi július hó 21. A magasnövésű rostnövények, mint pl. a kenderkóró vagy csalán ismert kikészítése ázlatással, szárítással, töréssel, litolással és gerebenezéssel történik. A találr'

many mindezen eljárásbeli műveleteket meglaiija, de ezeken kívül még újabb műveleteket kapcsol az eljárásba. A legfontosabb ily találmányszerű művelet a rosfnövény. pl. kenderkóró' vágása oly hosszúságú 10 részekre, amelyek teljes hosszuk mentén gyakorlatilag egyöntetűek és egyazon áztatási időt igényelnek. Ezen előművelettcl a kikészítés lobbi fázisait jelenfősen megkönnyítjük, meggyorsítjuk, olcsőbbítjuk; 15 jobb rostliozamol biztosílunk és több más olyan eredményt érünk el melyeket az ismert eljárások révén eddig elérni nem sikerült. Az áztatási művelet a rostnövény kiké-20 szítésének alapja. Ennek a sikerétől függ a további feldolgozás eredménye. Ezt az áztatási műveletet sikerüli úgy módosítani, hogy ennek eredményeként sok jelentős előny állott elő. Az ismert áztalásj 25 eljárásnál a tapasztalat az| mutatta, hogy a kenderkóró a vastagabb tőrészeken gyorsabban ázik ki, mint a vékony és általában lombos hegyrészeken. A gyakorklatban ez azt jelenti, hogy többnyire csak a középső 3o kórórész áztatása a jő, viszont a tőrész kisebb-nagyobb mértékben túl van áztatva (»rongyos«), míg a hegyrész bizonyos fokig kiázatlan marad. Emiatt a tőrész és hegyrész a megengedettnél több kócot ad 35 a kidolgozásnál. Ugy találtuk mármost, hogy az áztatási és mechanikai műveletek lényegesen könynyebbekké válnak és sok hátrányt elkerülünk, ha a kenderkőrót annak hosszúsága szerint, — amely 120 és 450 cm kö- 40 zött váltakozhat — annyi részre vágjuk) hogy lehetőleg egyenletes minőségű anyagot nyerjünk a vágások révén. Rövid kóróknál két vágattal is megelégedhetünk, mert a tő. és hegy közötti vastagságiul!- 45 lönbség kisebb és így az ázási különbségek is kisebbek maradnak. Rendszerint azonban a kenderkőrót 2, 3 vagy 4 részre vágjuk oly hosszúságban, hogy a nyerendő kenderrost a fonodái gereben gépeken kel- so lő eredménnyel kerülhessen feldolgozásra és utána fonásra. Ezen célra rendszerint megfelelnek a 60—70 cm hosszúra vágott kőrórészek. Ha ilyen felvágott kenderkőrót áztatunk, 55 akkor a nem vágott kóróval szemben 1—2%-al kevesebb kenderkócot és ugyanannyival több kendert kapunk. Emellett a rostok feltűnően kevésbbé vannak csomózva, jobb a gerebenezési hozamuk,, ki- 60 sebb az elhullás és tisztább a kender Az összehasonlítási eredmények annál jobbak, minél hosszabb és vastagabb a felvágásra kerülő kenderkóró. A kenderkórónak áztatása előtti felvágá- f>b sával nemcsak a fenti előnyöket érjük el, hanem azt is, hogy a már kitilolt kendert a gépi fonást, illetve gerebenezéshez nem kell többé a szokásos módon felvágni. Emellett a vágott kenderkóró áztatása ho- 70