131683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidos védőrétegek elektrolitos előállítására alumíniumon és alumíniumötvözeteken
Megjeleni 1943. évi május hó 15-cn. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131683. szám. IV/h/1. osztály. — Sell—5841. .alapszám. Eljárás oxiilos védőrétegeit eleklroliíos előáliíiására aluminium és aluniiniumöívözieteken. Schering A.G. cég Berlin, mint Korpiun Joachim berlini lakos jogutódja A bejelentés napja: 1937. évi november hó 30. — Kanadai elsőbbsége: 1936. évi december hó 5. A 128755. számú törasszahadalom eljárást ismertet alumíniumnak és alumíniumötvözeteknek elektrolitos oxidálására, melynél elektrolitul aromás oxi- és/vagy oxo-szul-5 fosavakat oldatait egyedül vagy meghatározott adalékokkal együtt alkalmaznak. Az eljárás további átdolgozásakor azt találtuk, hogy a megfelelő diszulfosavak különösen előnyösen oxidálási elektrolitul alkalmazni halók. A törzsszabadalomban említett csoportból különösen az aromás oxivegyületek diszulfósavai, mindenekéiőlt a fenoléi és. a krezolokéi alkalmasak. ! A diszulfosavak alkalmazása az előny-15 nyel jár, hogy már viszonylag csekély feszültségeken kis kénsav- vagy szulfátmenV-nyiségek hozzáadása nélkül is .alumíniumon és ötvözeteken használható oxidrétegek alíthatok elő. Ez [egyrészt a cliszuU'osavaknak i monoszuH'osavakéval szemben erősebben savanyít jellegén, másrészt a jelentékenyen nagyobb- tisztaságon alapszik, mellyel ez a szutfosav a műszaki hasziná-25 lathoz elviselhető költségekkel állíthatíó elő. Különösen a krcszoldiszulfosavak állíthatók élő könnyen műszaki méretekben krezolton és kénsavtól mentesen. A műszakilag előállított diszulfosavak szabad fenolok távolléte folytán teljesen .szagtalanok, ami nagy fürdőkkel való munkánál, amint ez az iparosban szokásos, további lényeges előnynek tekinthető. Le-35 betséges az axidálást nagyobb áramsűrű-20 30 10 45 ségekkel is végezni, mint pl. monoszulfosavak alkalmazásakor, anélkül ,hogy kimaródásoktól kellene tartani, ami a védőrétegekkel ellátandó könnyűfémek kezelési tartamait lényegesen megrövidíti. Némely célra előnyös lehet az elektrolithoz még kénsavat és/vagy olyan fémek oldható szulfátjait, melyek ;az elektródokon nem válnak ki, így pl. magiiéziumszulfálot vagy alkáliszulfátokat adni. Ezek az adalékok alacsonyabb feszültségekkel való munkát engednek meg, ami további árammegtakarítást jelent. Azonkívül ;a képződött rétegek vastagabbak. Célszerűnek bizonyult olyan elektrolitok 50 •alkalmazása, melyek a diszulfosaviat kb. 300/o-os töménységben tartalmazzák, a lömén y&égi körzetek azonban a legtágabb mértékben váHoztathatók. Az előállításban az egyszerűség és az 55 oxidáliáskor való hatásosság tekintetében az m-krezol-diszulfoisav bizonyult a legmegfelelőbb vegyületnek, melynek alkalmazását az alábbi példákon magyarázzuk: 1. Elektrolitul m-krezoldiszulfosav 30"/oos oldatát használjuk és 35—40 voltos egyenárammal oxidálunk. 2. Elektrolitul olyan oldatot használunk, mely a fürdőfolyadék literenként 300 g kristályos m-krezoldiszulfoísavat és 75 g szárított magnéziumszulfátot tartalmaz. P. 20 C°-0|iii 2 lamp/dm2 áramsűrűséggcl oxidálunk és 30 percen belül 16—,18 ^ 'rétegvastagságot érünk el. ília. 4 ;amp/dma áramerőséggel dolgozunk, 70 60 65