131644. lajstromszámú szabadalom • Iránykereső berendezés

2 131644. szülék a gyengébb mezőerősségű adókat teljes érzékenységgel veszi és a kimenő fe­szültségeket csak a beérkező feszültséglekí amplitüdjójának elrőe meghatározott érté-5 kétől kezdve tartja állandó értéken. E kapcsolás egyik példaként! kiviteli lakk­ját az 1. ábrában tüntettük fel. A vételi feszültséget vagy a közbenső frekvenciát 1 szalagszűrőn ájli a 2 |sz(aib!álytozócsőbe Vej 10 zietik. E szabályozócsőhöz közvetlenül vagy további erősítősorozlatok közbeiktatásával csatlakozik la szabályozó feszültséget keltő kör, melyet a felvett példában 3 trlanszr formátor az erősítő kimenő körével csa-15 tol. A szabályozókör lényeges részei a 4 egyenirányító, az 5 munkaellenállás, a munkaellenállással párhuzamosan kapcsolt 6 kondenzátor ós a 2 szabályozócsőhöz! csat­lakozói 7 vezeték, amely egy Vagy több sza-20 bályozócső rácsához van kötve. A nyugal­mi állapotban levő 1 cső munkapontját a 8 katódellenállással rögzítik. Késleltetett szabályozás végett az egyenirányítót önma­gában ismert módon negativ előfeszültség-25 gel zárják. Ezt a negativ előfeszültség'et te­lepből, vagy potenciométerből veszik. A 10 ellenállás pozitív potenciálra van kapcsol­va, úgyhogy a 9 ellenálláson a kívánt kés­leltető feszültség jelentkezik. E feszültság 30 következtében a 4 egyenirányítót lezáró ellenálláson át áram folyik és az o el­lenálláson feszültségesés lép fel. Ha az elő­feszültség például 15 Volt és a munkael­lenállás 100 kOhm, akkor az egyenirányí-35 tó 5 MOhm nagyságú záróellenállása cse­lén az, 5 ellenálláson 0,3 volt feszültségesés keletkezik. E feszültség polaritása olyan, hogy az az 1 cső negativ -előfeszültségétj csökkenti. 40 Ha önműködő üzemről nem szabályozott üzemre való áttérés alkalmával a szabá­lyozókör 5 munkaellenállását Kapcsolóval egyszerűen rövidre zárriók, vagy a 7 veze­téket földeinők, akkor az 1 cső rácspoten-45 ciálja a felvett példában 0,3 volttal eltolód­nék, ami például az erősítés tízszeres Vál­tozását okozná. Ez esetben tehát célrepülés­;ről a minimummal való iránykeresésre való áttéréskor, vagy a fordított esetben, az 50 erősítés mértékét kézzel kellene szabályoz­ni, ami a távírász többletmunkáját je­lentené. E hátrány kiküszöbölése végett a talál­mány értelmében minimummal dolgozó oly 55 iránykeresőnél, amelynek vevője más mun­kamódokra, különösen, célrepülésre kap­csolható át, amely munkamódoknál az; erő­sítés szabályozását önműködően késleltet­ni kell, azt az ellenállást, amelyről a szabá­lyozófeszültséget levesszük, oly polaritású 60 egyenirányítóval hidaljuk át, amely íi sza­bályozófeszültséget adó egyenirányító .nyu­galmi árama esetén rövidzárlatot alkot és az erősítés, önműködő szabályozását a ve­vőnek a minimummal történő iránykene- 65 sésre való átkapcsolás|akor, az ellenállás rövidrezárásával kapcsoljuk le. Ezzel a fen­ti példában 0,3 voltot kitevő feszültségcsetíl elkerüljük és a különböző muhkamódok között az átkapcsolást a rácspoteneiál elto- 7u lása nélkül, a munkaellenállás rövidrezá­rasával foganatosíthatjuk. Ismeretes, hogy egyenirányítók visszára­mának az önműködő erősítésszabályozásra való befolyása késtéltetessél dolgozó kap- 75 csolóknál azzal kerülhető el, hogy a késlel­tető feszültséget a tulajdonképpeni szabá­lyozókörtől galvánosan elkülönített közben­ső körre kapcsoljuk. A találmányinál a fel­adatot lényegesen (egyszerűbb módon azzal 80 oldjuk meg, hogy téves feszültséget rövid­re záró egyenirányítót alkalmazunk. Egyen­irányítókat az önműködő szabályozó kap­csolásokban a téves polaritású feszültsíó­gek rövidrezárására már használták oly 85 esetekben, amikor í;a szabályozófeszültsér get anódegyenirányító anódköróben levő potenciaméterről vették le. E megoldásnál az ^egyenirányító délja annak megakadá­lyozása, hogy az anódegyenirányító üzemi 90 «tatainak megváltozásakor a szabályozócső pozitív szabáryozófeszültség alatt álljon. A találmánynak a már fent ismertetett kapcsolásban való példakén ti álkalmazá- 9g sát a 2. ábrában tüntettük fel. A kát áb­rában az azonos hivatkozási számok azonols alkatrészeket jelölnek. Az egyenirányító elő­feszültségét a 11 telep adja. Azt a feszült­séget, amely az 1. ábrabíeli megoldásnál 100 az 5 ellenálláson az egyenirányítói vissz­áramla következtében keletkezik, megfelelő polaritású 12 egyenirányítóval rövidre zár­tuk. Minimumirányzáskor az erősítő sza­bályozását a 13 kapcsoló zárásával meg- 105 szüntetjük. A oélrepülésre való áttérés köz­ben a szabályozócsövek munkapontja nem tolódik el és az áttérés végeit egyszerűen a 13 kapcsolót nyitjuk. A találmány a gyakorlatban azzal az no előnnyel jár, hogy valamely távolfekvő adó irányát megállapítva, á vevőt minden to­vábbi beszabályozás nélkül azonnal célre­pülésre kapcsolhatjuk át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom