131639. lajstromszámú szabadalom • Kitérítő berendezés katódsugárcsövekhez

Megjelenti 1941 évi május hói 1-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131639. szám. VII/j. osztály. — T—6845. alapszám. Kitérítő berendezés katódsugárcsövekhez. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja: 1942. évi március hó 7. Németországi elsőbbsége: 1941. évi március hó 7. A találmány katódsugárcsövekhez való kitérítő berendezés. Egyoldalas képadócső mozaikelektródá­ja, amelyre az átvitelre szánt képet vetítik, 5 az optikai tengelyre merőleges helyzetű és a ki nem térített letapogató katódsugárral 90°-tól eltérő szöget zár be. Ha szokásos kitérítő lemezeket alkalmazunk és oly fű­részfogalakú feszültségekkel dolgozunk, 10 melyeknek lefolyása az idővel arányos, akkor a mozlaikíelektródán négyszögletes rács helyett trapézalakú rácsot kapunk. Kifogástalanul működő képtávíró berende­zésben azonban sükséges, hogy a mozaik-15 elektródán keletkezett rács pontosan négy­szögletes alakú legyen, mert ellenkező esetben a képben mértani torzulások je­lentkeznek. Ez a megállapítás érvényes oly katódsugárcsövekre is, amelyek vilá-20 gító ernyőkkel dolgoznak és aminőket ve­títési célokra szoktak használni. 1 A drótnélküli képátvitelben használt csö-Vek és készülékek mai műszaki fejlettsége mellett a fent említett trapézalakú torzítás 25 megszüntetésénél még további feltételeket kell szem előtt tartanunk. A távolbalátás technikájában szokásos eljárás, hogy a ké­pet vízszintes sorokra bontják és evégből ä katódsugarakat az egyes soroknak meg-30 felelően kitérítik. A sorkitérítésre merőle­ges irányú a képkitérítés. Egyoldalas mo­zaikkal ellátott képadócsöveknél és vilá­gító ernyővel dolgozó katód sugárcsöveknél a rézsútos elhelyezésű, a katódsugarat lé-35 tesítő rendszert tartalmazó csőtoldatot szerkesztési okokból a cső alatt rendezik el. Ennek az a következménye, hogy a trapéz; párhuzamos oldalai vízszintesek és­pedig a hosszabbik él fölül fekszik és hogy a sortávolságok a kép felső szélénél na- 40 gyobbak, mint a kép alsó szélénél. A tor­zítás megszüntetésekor ezeket az adottsá­gokat figyelembe kell venni. Az ernyőn keletkező trapézalakú rács torzítását a fűrészfogalakú feszültségek, il- 45 letőleg áramok lefolyásának megfelelő megválasztásával igyekeztek megszüntetni. Evégből a billenő feszültséget létesítő ké­szülékben különleges kapcsolási fogásokat alkalm&zhak. Ha a trapézalakú torzulást 50 tökéletesen meg akarjuk szüntetni, akkor evégből viszonylag bonyolult kapcsolás­technikai intézkedéseket kell lennünk. E kapcsolási inlékedések egyszerűbbé té­tele végett eljárlak már úgy, hogy elektro- 55 sztatikus sugárkitérésnél á sorkitérő le­mezeket a sugárirányra harántirányban ré­zsútosan, rendezték el. Ennél a megoldás­nál abból indultak ki, hogy az első lemez­párral elért sugárkitérés, vagyis képkité- 6f rítés következtében a sugár a második le­mezpárban a kitérítéssel szemben külön­böző érzékenységű körzetekben halad át. Az ilyen berendezés azonban a tapaszta­lat szerint nem működik kifogástalanul. ,55 mert a mezővonalak a rézsútosan álló kitérítő lemezek között ívelt alakúak és a katódsugarakat ívalakban térítik ki. En­nek következtében a mozaikernyőn, ille­tőleg a világítóernyőn oly rács keletkezik, 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom