131613. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelénegyenirányítólemezek előállítására

2 131613. A találmány szerint az alakítandó egyenirányítókat először is oly szigetelő folyadék, pl petroleum vagy transzfor­mátorolaj alkotta fürdőbe tesszük, amely 5 sem a szelént sem az alaplemez anyagát nem támadja meg. E fürdő hőmérsék­letét állandóan 50 C°-on tartjuk. A für­dőben levő egyenirányítók elektródáit a zárási irányban ható 20 voltos alakító i<) feszültségre kapcsoljuk, minek folytán a záróréteg néhány perc alatt annyira megjavul, hogy ez idő eltelte után már csak nagyon gyenge alakító áram fo­lyik. Ezután az egyenirányítókat egy 15 másik fürdőbe tesszük át, amelynek hő­mérsékletét állandóan kb. 80 C°-on tart­juk, az alakító feszültséget pedig 20 voltról 5 voltos lépésekben kb. 10 perc alatt 45 voltra fokozzuk. Végül az 20 egyenirányítókat egy harmadik fürdőbe tesszük, amelynek hőmérsékletét állan­dóan kb. 30 C°-on tartjuk, s ebben a fürdőben az előző fürdőben alkalmazott legnagyobb feszültséggel, azaz 45 volt­tal még kb. 6 óra hosszat alakítjuk őket. Az így alakított egyenirányító 45 vol­tos feszültséget zár, tehát több mint a 30 kétszeresét annak, amelyet a Használa­tos egyenirányítók zárni képesek, s amellett huzamosabb üzem folyamán is csak nagyon kevéssé öregszik. Az uj el­járással alakított egyenirányítóknak az 35 áteresztési irányban mért belső ellenál­lása kissé nagyobb a használatos egyen­irányítókénál, ami magától értetődik, ha tekintetbe vesszük a zárórétegnek a na­gyobb alakító feszültség okozta nagyobb 40 vastagságát. A találmány szerint alakí­tott egyenirányítőlemezek azonban e kissé nagyobb áteresztési ellenállásuk ellenére is léenyegesen előnyösebbek az ismerteknél, mert az utóbbiakban 20 45 voltnál nagyobb zárási feszültségek ese­tén sokkal nagyobb feszültségveszteség keletkezik az áteresztési irányban, mivel ily feszültséghez két egyenirányítóle­mezt sorba kell kapcsolni s ennek két-50 szeres feszültségveszteség a következ­ménye. Az uj eljárás akkor is előnyös, ha csak 20 voltos feszültséggel kívánjuk az egyenirányitólemezt alakítani, mert ez 55 esetben az alakítás rendkívül gyorsan megy, tekintve, hogy a teljes 20 voltos feszültséget rögtön rá lehet kapcoslni az elektródákra, azaz . a feszültséget nem kell kézzel lassan növelni s ezenfelül |az alakítás a folyadékban már kb. egy óra 60 alatt befejeződik, az ismert eljárás sze­rint pedig 12 óra hosszat tart. A találmány legfontosabb előnye min­denesetre az, hogy gyakorlatilag csak evve1 ! a módszerrel lehet 20 voltnál na- 65 gyobb, 45 voltig terjedő feszültséget zá­ró egyenirányítót készíteni. Az uj eljárással alakított egyenirányí­tólemezek vezetőképessége az áteresztési irányban aránylag nagy, az- alakitófe- 70 szültségnek megfelelő zárási feszültség mellett rajta visszafelé átfolyó áram pedig nagyon kicsiny és — eltekintve az ismert egyenirányítóknál is szokásos rö­vid befutási időtől — az egyenirányító 75 üzemének hosszabb szünetelese után sem változik annak ellenére, hogy az alakí­tás jóval rövidebb idő alatt ment végbe, mint az ismert eljárás alkalmazásakor. Az áteresztési irányban való jó veze- so tőképesség az első olaj fürdőben 50 C" mellett 20 volt feszültséggel eszközölt eiőálakítás eredménye. A harmadik olaj­fürdőben 50 C°-nál kb. 45 volt feszült­séggel végzett utóalakítás ugy befolyá- §5 sólja a záróréteget, hogy nagy záróel­lenállását az egyenirányítónak későbbi, alacsonyabb hőmérsékleten való üzem­szerű működésekor is megtartsa s ennek folytán a visszafelé irányuló áram ki- 90 csiny maradjon. Számos kísérlet azt mu­tatta, hogy az esetben, ha az egyenirá­nyitólemez villamos alakítását 80 C°-os fürdőben kezdjük és fejezzük be, az át­eresztési irányban mért ellenállás és a g5 visszafelé folyó áram lényegesen na­gyobbá válik, mint az alakításnak a fent leirt módon különböző hőmérsékletű für­dőkben való foganatosítása esetében. Az alakítást persze egyetlen olajfür- 100 clőben is lehet végezni, ha a fürdő hő­mérsékletét az alakítás folyamán megfe­lelően változtatjuk. Szabadalmi igénypontok: 105 1. Eljárás oly szelénirányítólemezek elő­állítására, amelyeket alaplemezre fel­rakott, ismert módon hőkezeléssel ala­kított szelénréteg és erre ráfecskende- no zett ellenelektróda alkot, melyre jel­lemző, hogy az egyenirányítólemezek villamos alakítását egy vagy több, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom