131546. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóárammegszakító berendezés

131546. 3 mellékáramkörök vannak, melyeknek mozgatható részeit szintén a közös —21— hajtótengelyhez kapcsolhatjuk. Az egyenáramú oldalon minden fázis két-két érint-5 kező berendezése a —20— egyenáramú hálózat más-más pólusához van kötve, mint ahogy az az ismert Graetz-féle kapcsolásnak megfelel. Az egyenáram simítására —19— símítófojtót alkalmazunk. Az m érintkezőket hajtó szerkezetet úgy állítjuk be, hogy két egymást felváltó fázis záróidői egymást átlapolják. így pl. az ábrázolt pillanatban a —v— fázis —6— érintkező berendezése éppen nyitni készül, : 5 mig a —w— fázis —2— érintkező berenrdezése éppen záródik. Az —u— fázisnak a másik egyenáramú pólussal összekötött 1— érintkezőszerkezete ezalatt a zárás idejének éppen a közepén van. Az érint-30 kező időpontok fázis helyzetét, pl. a szinkron hajtómotor állórészének a forgatásával vagy a hajtómotor elé kapcsolt forgatótranszformátorral úgy kell beállítani, hogy az érintkezőnyitás a normális üzem-25 ben lehetőleg mindig a gyengeáramú szünet elején kezdődjék. Míg a normális üzemben lehetőleg mindig a gyengeáramú időközök a háromfázisú feszültségek szimmetriája következtében szabályosan vál-30 takoznak, ezt a szabályosságot a fázisszimmetria megzavarása, pl. a hálózatban valahol fellépő rövidzár megzavarhatja. Az érintkezőkön mechanikus zavarok is felléphetnek. A találmány szerinti párhuza-35 mos áramkörök kialakítása nélkül az érintkezőkön mindkét esetben káros kapcsolóív lépne fel, mely az érintkezőket már kevés áramvállás után teljesen tönkre tenné. A —16— és —18— ellenállásberendezések 40 azonban az effajta károkat elhárítják, mivel ezek segítségével zavar esetében a fázisok leváltása tiszta ellenálláskommulálás alakjában történik, mely az áramnak az előző fázisról a következő fázisra való 45 átvételét a kommutálókörbön fellépő kommutálóíesziiltségtöl függetlenül kényszerűen idézi elő. A forgóáramú rendszer és az egyenáramú rendszer közötti energiakicseréíődés az effajta átalakító berendezésnél 50 ennckíolytán zavarmentesen történik. Ez érvényes az üzemszerűen átmenetileg fellépő átviteli állapotokra, pl. az egyenirányítóüzemről a váltakozósító irányító üzemre való átmenetnél és fordítva vagy hirte 55 len fellépő túlterheléseknél, átmeneti visszáramoknál vagy hasonlóknál. A leírt megszakító berendezések változtatható párhuzamos ellenállásai pl. az ismert elektrolit egyenirányítók vagy csúszószénkefés huzalellenállások lehetnek. 60 Lehet oly szénellenállásokat is alkalmazni, melyeknek a csúszópálya hosszában folytonosan növekvő ellenállás értékük, adott esetben növekvő fajlagos ellenállás értékük van. Végül változtatható nyomásvezér- 65 lésű, nyomással működő szénellenállások is tekintetbe jönnek. így előnyösen olyan ellenállásberendezést használhatunk, melynek a normális üzemszerű folyamatok alatt csökkentett és rendkívüli megszakító ;ío~ 70 lyamatok elvégzésére önműködően növelt, — kiváltképen az ellenállás berendezésen átfolyó árammal elektromosan vezérelt -felfekvő nyomással az ellenállásberendezés nyugvó része fölött csúszó mozgóérintkező- 75 része, pl. az áramot levételező szénkeféje van. Az ellenállás elrendezéseket úgy kell megszerkeszteni, hogy azok a zavar esetén, illetve az átmeneti állapot folyamán bennük keletkező veszteségmeleget átmenetileg so károsodás nélkül elviselhessék. Huzamosabb ideig tartó zavarok, illetve átmeneti állapotok számára önműködő kapcsolót rendezhetünk el, mely az egész átalakító berendezést az egyik oldalon vagy mind- 85 két oldalon lekapcsolja, mielőtt a veszteségmeleg által élőidézett hőmérsékletnövekedés az ellenállásokban veszélyes magas értéket érne el. A normális zavarmentes üzemben az ellenállás elrendezésben gya~ 90 korlatilag nem keletkezik veszteségmeleg, mivel a rajtuk keresztülfolyó áramot a telítetlen állapotban levő kapcsolófojió a telítettségi értékre, tehát gyakorlatilag elenyészően kis értékre korlátozza. Az áram 95 átmenet, az előnyösen tisztán fémes kivitelű 1—6 főérintkezőkön át ezért gyakorlatilag szintén veszteség nélkül történik, úgyhogy az effajta átalakítóberendezéi igen jó, kb. 990/o-os hatásfokkal dolgozik. A íoo normális üzem folyamán fellépő egyedül észrevehető veszteségek a kapesolófojtó tekercseléseiben fellépő rézveszteségek .Az ismertetett átalakító berendezésnél ezeket jís igen kis értéken tarthatjuk, mert a 105 gyengeáramú időköz tartama és a kapcsolófojtónak tőlük iüggő nagysága az ellenállás-berendezéssel elért zavarokkal szembeni biztonság folytán kisebbre választható, mint az ellenállás-berendezés nélkül, no mert enélkül a kapcsolőrojtó tervezésénél nagyobb járulékos biztonsággal kellene számolni. Az átalakító berendezés egyesíti tehát a kapcsolófojtós átalakító ösz-