131545. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés váltakozóáram megszakítására
2 1315 45. áramot használunk, az áramgörbe a zérusvonalhoz képest szimmetrikus marad, amennyiben a kis áramú szakasz az; áramátmenetet minden egyes félhullám végén 5 megelőzi. A lelapított görberészi a zérusvonalhoz képest azonban minden esetre bizonyos szöget zár be. Ebből következik, hogy az, áram nagysága a megszakítási pillanat helyzete szerint kisebb vagy na-10 gyobb értékű lesz. Legyen pl. az 5. ábrában az áram pillanatnyi —J— értéke lakkor, ha, a megszakítás —,tL — időpontban történik 0,5 amper, míg a —12 — időpont-' ban csak 0,2 amper. Látható ugyan, hogy 15 ebben az esetben a névleges áramhoz képest igen kis értékekről van szó, melyek nagyságrendje az effektiv érték 1/100- vagy l/1000-ed részét kitevő csekély törtrészei, azonban a szikramentes megszakításnál a 2© megszakítandó áram abszolút értéke a mérvadó. Ha adott külső viszonyok között, pl. légköri nyomású levegőben, különösen ezüstből vagy vörösrézből való érintkező felületű fémes érintkezők mellett 0,2 25 amper nagyságú áramot még minden további nélkül szikramenlesen szakíthatunk meg, akkor 0,5 amper mellett kis szikrák állhatnak elő, melyek a kapcsolóberendezésnek, melynek pl. mint átalakítónak, na-30 ponla több millió kapcsolást kell végeznie, tartós üzemképességét észrevehetően befolyásolhatja. Vagy pedig, ha pl. 0,5 ampert a megszakítási hellyel párhuzamosan kapcsolt, előnyös kapacitiv áramkörrel még 35 kifogástalanul uralhatunk, ez 1. ampernél •esetleg már nem lehetséges, hacsak a 'párhuzamos út számára nagyobb felhasználást nem eszközlünk. A szikramentes megszakítás biztonsága mindenekelőtt változó, a 40 szerint, hogy az érintkezők a kis áramú szakasz mely helyén kezdenek -el egymástól eltávolodni. Mivel ez a pillanat a terheléstől függően változik, üzem közben különböző megszakítási feltélelek állhat-45 nának elő, és így káros érintkezőelélgésekkel szemben nem állania fenn előre meghatározott mértékű biztonság. Ezt a hátrányi pl. azzal küszöbölhetjük ki, hogy a 3. ábra értelmében az előmág-50 nesező áramnak legalábbis egy részét a —14— kapcsolófojlótekerccsel párhuzamosan fekvő kondenzátorból vesszük. A kondenzátor nagyságának megfelelő megválasztásával, melynek a kapcsolófojtó —13— 55 magjának a hajtófeszültségtől függő átmágnesezési sebességhez is igazodnia kell, a mágnesezési görbe, pl. az 1. ábrában vonalkázottan rajzolt alakot veheti fel, melynél a gerjesztésnek iampermenetekben mért értékls a —Hj^— középérték körül kis mér- 60 tékben ingadozik. Az ingadozásokát, illetve lengéseket a —17— párhuzamos körben levő ohmos ellenállással csillapíthatjuk. Hja a csillapító ellenállás nagyságát úgy választjuk, hogy a párhuzamos kör aperio- 65 dusos, iákkor elérhetjük, hogy :a mágnesezési görbe pl. az 1. ábrában eredményvonallal rajzolt alakot veszi fel, melynél a gerjesztésnek a —H2 — középértékét az egész kis áramú szakasz tartama alatt állandó 70 értéken tartjuk, úgyhogy a —12— kapcsolóhely nyitása a kis áramú szakasz folyamán minden időpontban közelítőleg azonosan előnyös feltételek mellett történhét. A —14— cséve meghatározott lefolyású 75 feszültségéhez alapjában véve, lehet (ily párhuzamos kört találni, hogy az állata felvett áram a —13— mágnesmr-íg gerjesztőáramát ia telítetlen körzeten való álhaladáskor állandó értékre egészítse ki. 80 Evégett a párhuzamos kör frekvencia füjggőségét ellenállások, kondenzátorok és induktivitások kombinációjával kell alkalmas módon kialakítani. így pl. lehel a szükséges kiegészílőáramnak Fourier fel- 85 bontásából adódó különböző frekvenciájú részáramiail egy-egy alkalmas rezgőkörrel előállítani. Az összes különböző rezgések összegeződése adja a kivanl. kieigészílőáramot. Tetszésszermii más üzemi esetben, 90 azaz a kapcsolófojtőtekercs más lefolyású feszültsége esetén a kiegyenlítés nem lesz tökéletes, azonban mint ahogy arra az It ábra szerinti egyszerű esetekből következtethetünk, tág határok közölt gyakorla- 95 lilag kielégítő. Más lehetőségiét arra, hogy az áramgörbe lelapított résziének hajlásszögéi a kis áramú szakaszban kiegyenlíthessük, az átalakító berendezésnek a 4. ábna szerinti egyfázisú 100 kapcsolási változata alapján ismertetünk. Ennél a —12— kapcsolóhely két nyugvó érintkezőből és mozgó kapcsolőhidből áll, melyeket a —21— szinkronmotyor a —22— bütykös vagy körhagyó tengely vagy ha- 105 son lón át —23— közbenső rudak segítségével hajt, mimellett ia fázis helyzetét pl. —24— forgótranszformátor segítségével úgy állíthatjuk be, hogy az! áram megszakítása különböző terhelési állapotok no mellett a kis áramú szakasz tartama alatt történik. A visszatérő feszültség növekedésének késleltetésére az érintkezőkhöz a —12— kapcsolóhellyel párhuzamosan
