131543. lajstromszámú szabadalom • Kévekötő aratógép
i i 31 5 41 teség ellen megvédi. Az s-alakú vezetőpálya által elért szállítási magasság azonban elegendő a levágott anyagnak a kévekötőasztal fölé való juttatására, úgyhogy a le-5 vágott anyagnak a fogó szempentjából kedvező leadása biztosítva van. Továbbá a mozgásátvevő hajtóeszközök számára szükséges ágyazóhelyek száma tetemesen csökkenthető, minthogy lényegében csak 10 a két szállít óh enger tengelyét kell hajtani. Ezzel a kévekötőaratógépnek a saját ellenállása rendkívül csekéllyé válik az ismert szállítószalagos gépekkel szemben, melyek ezenfelül a szállított levágott anyag-15 ra nem kívánatos összenyomó hatást fejtenek ki. Végül a szárosztócsiga hajtása a külső fulókerékről vezethető le, miáltal a főmeghajtás tehermentesül. További előnyök az üzemszerű menet és az úton való 20 menet számára való futókerekek elrendezésében vannak. A szállítónyúlványok ívalakja úgy választható meg, hogy a levágott anyag leadása a szállítőnyúlványok elhagyásakor sebességnövekedés nélkül tör-25 ténik, minthogy a hátrafelé való görbület a levágott anyagnak kifelécsúszásakor különben fellépő sebességnövekedését kiegyenlíti. A burkolatnak a rakodószalag vezetőhengeréig érő elrendezése is, a szállíló-30 nyúlványok alakjával kapcsolatban, lehetővé teszi a levágott anyagnak közvetlenül a rakodószalagról, közbenső hengerek elkerülése mellett, való levételét, Ezáltal a szerkezet egyszerűsége és a működés biz-35 tonsága ugyancsak növekedik. A levágott anyagnak az egész s-alakú vezetőpályán való zavartalan vezetésére különösen lényeges, hogy a levágott anyag az egyik szállítóhengerl elhagyva és a másik szál-40 lítóhengerbe lépve nem térhet ki. E felvételt a találmány szerint a burkolatok belső végének leszedőkként való kiképzésével és további leszedők beépítésével érjük el. 45 A rajz a találmány egy példaképem kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a szállílőszerkezet keresztmetszete, a 2. ábra a felső szállítóhenger külső bur-50 kolata alsó végének, a 3. ábra pedig a kévekötőasztalnak a felülnézete, a 4. ábra a futókerekek elosztását mutató alaprajz, végül az 55 5. ábra a szárosztócsiga hajtása. A — b— rakodószalag a szokásos módon \ görgőkön van ágyazva, melyek közül a rajzon csak a —b'— belső görgő van feltüntetve. A —b— rakodószalag a levágott szárakat a feltüntetett nyíl irányában az 60 —ax — alsó szállítóhengcrhez szállítja, melynek a iszállílóirányban előredomborodó —.a3 — szállílónyúlványai a szárakat megragadják és az —et — burkolat alkotta pályán belül magukkal viszik. Az —e,— 65 burkolat alsó vége a —b— rakodószalagig ér. Az —ax — alsó szállítóhenger fél fordulata után a levágott anyag az —a3 — felső szállítóhenger szállítókörzelébe jut, mely azt az —a4 — szállítónyúlványaival átveszi 70 és az —e^— burkolat meghatározta pályán belül továbbszállítja. Az —a: .„ a 4 — szállítónyúlványok természetesen egymáshoz képest ellóltan vannak elrendezve. Az —e2 — burkolat —e: 2 — alsó, illetve "5 belső vége . áz —a1 — alsó szállílóhcnger dobjának a kerületéig ér és fésűszerííen van kiképezve avégből, hogy az —at ••alsó szállítóhengcr —a3 — szállítónyúlványai számára leszedőkként szolgálhasson. 80 Az —e2 — burkolat felső, illetve külső vége a —c— kévekötőasztal fölött végződik és a szállítópálya felső halárolásál alkotja; az alsó határolásál az —f— leszedők alkotják, melyek a —c— kévekölőasztal felső végén 85 vannak meger'ősílve és az —a2 — felső szállítóhenger dobjának a kerületéig érnek, ahol az —a4 — szállílónyúlványok átbocsátására fésűszerííen vannak kialakítva. A —c— kévekötőasztalra kerülő levágott 90 anyagot a — c— asztal —c'—• hasítékába keresztülnyúlój ide-oda lengő —d— fogók ismert módon megragadják és a rajzon fel nem tűn telelt kévekötőszerkezethez vezetik. A fogók —g— forgattyútengelye a; 95 rajzon fel nem tüntetett kévekötőkaron van ágyazva. Az egyes —d— fogók alsó vége a -7-h— vezetőrudak révén szintén a kévekötőkarhoz van 'csuklósan kötve. — Az —et — burkolat felső, illetve belső vé- '00 gén ugyancsak fésűszerű —e^— leszedők vannak, melyek a levágott anyag vezetőpályáját egyértelműen meghatározzák. — —i— az ú. n. fő- vagy fenékkerék, melyről a kévekötő-aratógéphajtása levezethető. 105 A hajtás azonban ismeretes módon valamely vontatógép valamely tengelyével is történhet. A kerekek elrendezése a 4. ábra szerint a következő: 110 A kévekötőt a kaszáláskor a 4. ábrán feltüntetett nyíl irányában húzzuk, iigyhogy a szárak a vágószerkezet fogai közé
