131539. lajstromszámú szabadalom • Üzleti átírókönyv

2 131530. va, úgyhogy az -na— eredeti lapoknak, valamint a —b— átírólapoknak' egyazon elönyomatuk van, mely szokásos módon a pénztárjielentésniek megfelelően a szüksé-5 ges hasábokkal van ellátva. Az átírólapok és az eredeti lapok világosabb megkülön­böztetésére a rajzon az átírólapok sraf­fozva vannak. Az átírólapoknak rendesen más színük van, mint az eredeti, lapoknak, 10 Ezek fehérek., míg az átírólapok színe­sek, pl. sárgák. v Az —a— eredeti lapok azonban úgy van-* nak számozva, hogy az 1. ábrában az első lap mellső oldala —2—vei van jelölve és 15 a 2. ábra szerint e lap hátsó oldala 1-el. Azi utána következő eredeti lap a 3. ábra szerint azután ia mellső oldalon 4-el és a hátsó oldalon 3-al van jelölve. A számo­zás ilyen módon folytatódik. Az —a—ere-20 de ti oldalak, valamint a — b— átíró ol­dalak minden oldalán .azonkívül a szoká­sos felirat: «... Pénztárjelentés« van nyom­tatva. Ennek célja, hogy a kónyV lapjait egyik' oldalán is használhassuk, ha ez Vala-25 milyen okból kívánatos. Ekkor a könyv mint az szokásos használható, azaz min­den lap másik oldala üresen marad. A könyv végén a kétfajta lap haszná­lata következőképen mutatkozik: A4, ábra 30 az eredeti lap 197. oldalát a bal oldalon és az átírólap 198. oldalát a jobb oldalon mutatja. Egyoldalú használatnál az —a— eredeti lap a fel nem használt hátoldalt mutatja a —99— pénztárjelentéshez, míg 35 a jobb oldali átírólap a —99— pénztár­jelentéshez, mert e lapra az —a— eredeti lap mellső oldalán át írunk. Fel nem hasz­nált hátlapoknál (5. ábra) a jobb oldalon fekvő —a— eredetei lapon át a 100 számú 40 pénztárjelentést a 6. áhría szerinti jobb oldalon fekvő — b— lapra írjuk, míg az —a— 'eredeti lap két oldalának felhaszná­lásánál a 6. ábrán baloldalon fekvő eredeti 199. sz, lapon át az 5. ábra szerinti 199. sz. baloldali lapra írunk. A 6. ábrán a 45 —b— átírólap hátoldala megint úgy ma­rad üresen, mint az 1. ábrán a baloldali első —b— oldal. A —b— átírólapok oldalszélein a beso­rozás céljából —d— lyukasztások vannak, 50 úgyhogy a könyv használati módja sze­rint az átíróliapok folyamatosan is elhelyez­hetők. A —b— átírólapok, mint ez, szoká­sos, a bekötés közelében perforálva van­nak, úgyhogy a lapok kiszakíthatók. 55 Szabadalmi igénypontok: 1. Ozlieti-átírókönyv, azzial jellemezve, hogy az (a) eredeti lapok és a (b) átírólapok 60 mellső- és hátsó oldalán egyazon irat­mintaelőnyomat van és hogy az ^a) ere­deti lapok a hátoldalon a páratlan és a mellső oldalon a következő páros oldal­számokat hordanak és hogy a (b) átíró- 65 lapok oldalanként, azonban a használat­lanul maradó első és utolsó oldal kiha­gyásával, folyószámozvla vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti üzleli-álíró­könyv, kiviteli alakja, azzal jellemezve, 70 hogy az (a) eredeti lapok és a (b) átíró­lapok, utóbbi azonban az első lap ki­hagyásával, az oldalankénti számozáson (bal oldal fent) kívül még laponként számozással (jobb oldal fent) vannak el- 75 látva, úgyhogy a lapok, szokásos módon is csak egyoldalúan felhasználhatók. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti üzleti« átírokönyv, kiviteli alakja, azzal jelle­mezve, hogy a (b) átírólapok mindkét 80 széloldalukon (d-nél) lyuggatva vannak. 2 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. Isdoinéri SZMKRT.NUK ISTVÁN m. kir. szabadalmi 'bíró. „JÖVŐ" Nyomdaszövetkezet, Budapest. IX.. Erkel-u. 17. Tel.: 182-278. Fel. vez.: Demién Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom