131500. lajstromszámú szabadalom • Szekunderemissziós réteg, különösen elektronsokszorozó ütköző elektródáihoz
2 131500. kor, mint már említettük, gondoskodnunk| kell arról, hogy a réteg előállításakor »cS keletkezzenek oly íémmaradék-ok, melyek'' azt okozzák, hogy a réteg utólag meg nem 5 engedhető mennyiségű fémet vesz fél. Ezért a réteg ,előáHí'asánál ágy járhatunk el, hogy például nikkelből, ezüstből vagy alumíniumból álló hordozóra először vékony alkáliföldfémréteget, például vékony 10 magnéziumréteget viszünk, majd ezt a réteget oxidáljuk. Evégből a réteg például kodfénykisülés katódájaként alkalmazható, mimellett a ködíénykisülés 10-3 -tól lü 2 nyomású oxígénatmoszférában megy végbe. 13 Ezt a kezelést addig folytatjuk, amíg a magnéziumréteg esekély magnéziummaradék kivételével nem oxidálódott. Ezután ezt a fémmiaradékot a rétegnek például 350 C°-ra való felhevítésével az oxidban 20 egyenletesen osztjuk el. Előkísérletekből megállapítható, hogy az oxidálást milyen mértékig kell folytatni. Evégből egyébként azonos feltételek mellett az oxidálás időtartamat változtatjuk 25 és eközben a szekunderemissziós tényezői mérjük. A találmány egy másik foganatosítás! módjánál úgy járunk el, hogy oly hordozóra, amely az emissziós rélegbe alig ad 30 le fémeket, az emissziós réteget alkáliföldfémvegyületeknek, például bá iumoxidnak vagy magnéziumoxidnak, valamint fémeknek, mint például alkáliföldfémeknek, nehézfémeknek vagy metalloidoknak fel-35 váltva történő vagy egyidejű lecsapásával visszük fel. A réteg előál í ására való anyajgokat a hordozó közelében fűlhelően rendezhetjük el. A réteg kedvező összetételéi ez esetben is előkísérletekből állapítjuk 40 meg. Finoman elosztott fém vagy metalloid beágyazásának másik módja abban van. hogy oly aklív rétegben, amely például báriumoxidból vagy magnéziumoxidból vagy ez anyagok keverékéből vagy más alkáli-45 földfémvegyü'.etekből van, szabad fémet redukálással állítunk elő. így például magnéziumoxidot nitrogénatmoszférában világos vörös izzás mellett úgy bontunk el, hogy részben fémes magnézium keletkezik, 50 azonban a réteghez alkalmas redukáló anyagot, például alumíniumot is adhatunk, majd a reakciós hőmérsékletre való. hevítéssel szabad alkáliföldfémet állítunk elő. Ilymódon emissziós rétegeket úgy is elő-55 állíthatunk, hogy a hordozóra fémes magnéziumot viszünk fel és erre a magnéziumrétegre például oldatból káliumpermangájíiátot választunk le. Hevítés útján oly reakció jön létre, amely mellett magnéziumoxid és szabad kálium 'keletkezik. 60 Az alkáliföldfémvegyületből, például magnéziumoxidból álló rétegbe a szükséges csekély fémmennyiséget elektrolitos eh bontással is bevihetjük. Végül eljárhatunk úgy is, hogy alkáli- 65 földfémeket a réteghordozóra oxigénatmoszférában átdesztillálunk, mimellett a nyomást úgy állítjuk be, hogy nem az egész fém oxidálódik. Ilymódon is szabad fémet tartalmazó emissziós réteget kapunk. 70 Nehézfém, például ezüst, a rétegbe átdesztillálással ágyazha'ó. Nehézfémet azonban katódos porlasztással is leválaszthatunk. Az utóbbi eljárás alkáliföldfémeknek a rétegbe való ágyazásakor is alkalmazható. 75 Fémrészecskéknek a rétegbe való beágyazása úgy is foganatosítható, hogy a fémek gőzeit kisülésben adagoljuk és a rétegbe fémionokat lövünk, mimellett a réteg katódát alkot. 8 Korlátolt fémmennyiség diffúziós hatások hasznosításával is beágyazható. Evégből az emissziós réteg hordozóját, mini fent már említettük, a beágyazandó fémnek csak kis mennyiségeit tartalmazó ötvözetből készítjük és a kívánt fémmennyi- 85 séget hevítés útján visszük a hordozón fekvő réíegbe, amely például magnéziumoxidból van. Alacsonyabb hőfokon foganatosított utólagos kezeléssel a fém a rétegben egyenlsíesen elosztható. Az alkáli- 90 földfémvegyüle'ekből álló ré'egre valamely fém vékony rétegét is felvihetjük, majd hevíLés ú'ján elérheljük azt, hogy kisebb fémmennyiségek a fémrétegből az alatta fekvő rétegbe vándorolnak. Ha a beágya- 95 zandó fém könnyen elgőzölögtethető, akkor előnyös, ha a felületet például oxigénatmoszféra behatásának tesszük ki, hogy ezzel a felületi elgőzölgést lassítsuk. Ilymódon könnyen elgőzölögtethető fémek lü0 esetén elegendő fémmennyiségeket vihetünk az oxidaljzatba. A réteget alkotó anyagba fémekíeit a réteg előállítása előtt mehanikus úton is bevihetünk és az így készített tömeget szusz- 105 penzió alakjában vihetjük a .réteghordozóra. A réteg hevítésével a fém diffúzió útján a réteg egész anyagában finoman elosztható. Meghatározott fémmennyiség a rétegbe vihető és ott megtartható azzal, no hogy az alkáliföldfémvegyületbe nehézfémet, például ezüstöt vagy rezet ágyazunk, amely az alkáliföldfémvegyülettel egyen-
