131496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás munkadarabok felületi edzésére

Megjelent 1943. évi április hó 1-cn. ' MAGYAR KIRÁLYI ^HBSÍ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131496. szám XVI/d. osztály. — E—5796. alapszám. Eljárás munkadarabok felületi edzésére. Deutsche Edelstahlwerke Aktiengesellschaft, Krefeld. A bejelentés napja: 1942. évi május hó IC. Németországi elsőbbsége: 1941. évi június hó 16. A találmány eljárás főleg acélból készült munkadarabok felületének edzésérc, melyeknek edzendő részei a munkadarab többi részéből kinyúlnak, mint például ío~ 5 gaskeréknél, fogazott rudak fogai, vagy bordás vagy bütykös testek bordái vagy bütykei. Az ilyen testek felületének rendszerint hevítéssel és hirtelen lehűtéssel foganato-10 sított edzése nehézséggel jár, mert a testnek kivülről való teljes felmelegítésekor a kiálló részekben, például fogaskerekek fogaiban, a kivánt módon hőtorlődás fenntartása nem ,vagy csupán nehezen sike-15 rül. Fogaskerekeknél például fontos, hogy csupán a fogak oldalai edződjenek, nem pedig a fog egészében. Mind a gázzal való hevítés, mind pedig a villamos indukciós hevítés a kiálló rész, például fog tel-20 jes áthevítését és ezzel teljes edződését eredményezi, kivéve, ha külön rendszabályokat alkalmaznak, melyekkel a kiálló részek, illetőleg a fogak felületén hőlorlódás érhető el. Az erre való eszközök lé~ 25 nyege abban van, hogy azok! a kiálló részi vagy fogat külön kezelik. Gázzal való hevítéskor nagyobb testeknél csupán úgy lehet eljárni, hogy mindenegyes kiálló részt vagy fogat külön égőkkel külön hevítenek, 30 míg villamos hevítéskor minden egyes kiálló részben, például fogban áramkört kelj létesíteni, amely ebben a részben a teljes test tömegének elkerülésével a legrövidebb úton zárul. Az elsősorban említett módszer 35 körülményes kezelést igényel, míg a másik módszerhez bonyolult villamos berendezések szükségesek-A találmány célja oly eljárás, mellyé] az ilyen testek edzése egyszerű módon akként foganatosítható, hogy az edzett réteg 40 elhelyezkedése a test körvonalainak feleljen meg, tehát végeredményben a kiálló részek, illetőleg fogak edződése elkerülhető. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a kezelendő testet először tet- 45 szőleges módon kívülről befelé fokozatosan az edzési hőmérsékletre hevítjük, miközben a hevítést és ezzel az ezt követő edzést mélyebbre engedjük behatolni, mint amennyire a végeredmény szempontjából 50 kívánatos. A kezelési folyamatnak ebben az első fokozíatábian a testet tetszőlegesen hevíthetjük fel, például, ha n testnek lényegileg hengeres alakja van, azt gyűrűs égővel hevíthetjük, vagy égő előtt többször 55 körülforgatjuk. A hevítést különösen célszerűen villamos indukcióval is foganatosíthatjuk, amikor vagy önmagában ismert módon a testet körülfogó tekercset használunk, vagy pedig oly hurokalakú 60 vezetőt alkalmazunk, mely a test felülete felett zárul. Az e kezelést követő lehűtéskor a test fogai ós a test tömegének egyéb részei is átedződnek. Ezt követően a testlet belülről kifelé megeresztjük. Ezt azzá] 65 érjük el, hogy az edzett állapotban maradó külső rétegek egyidejű hűtése közben a felhevítés! a belső körzetből a külső rétegek felé vezetjük. Ehhez a találmány értelmében villamos indukciós fűtést al- 70