131490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a dinamikának önműködően vezérelt szabályozószerkezetekkel való szabályozására és kapcsolás effajta készülékeknél a vezérlőfeszültség előállítására
13149 0. 3 kondenzátorhoz vezetjük. Az —Rx — és —R2 — ellenállások értékei és az —E± — egyenirányító, jellemzőgörbéi ugy vannak egymáshoz, idomítva ,hogy a —Cr - kon-5 denzátoron fellépő feszültségváltozások a bemenő vállakozófeszüllség energiatartalmával arányosak. A vezéri őfeszüllséget --C2 — kondenzátort tartalmazó:. szűrőkörrel simítjuk, mely kondenzátor megfelelően 10 hosszú kisütőidő elérésére P-pentódával van terhelve. Az —E2 — záróegyenirányító bekapcsolásával megakadályozzuk, hogy a —C2 — kondenzátor az —R2 _ ellenálláson át kisülhessen. 15 A két kör együttműködése révé[n a szűrőkör kimenő kapcsain oly vezéri őfeszültségel állítunk elő, mely egyrászit a csatoló tag tulajdonságai következtében, a 'bemenő vállakozófeszültséggel arányosan változik és 20 másrészt a szűrőkörök időtényezői következtében a modulációtól mentesek. A 3. ábrában bemutatott kiviteli alaknál a csatolótag —E0 — bemenő egyenirányítóból, az —Rx — előtét .ellenállásból, a —C^— 25 barántkondenzálorból és az —R2 - - terhéiőellenállásból áll, míg a szűrőkor az —R2 ~- ellenállás egy részébői, a —C3 —. szűrőkondenzátorbói és az --E2 — záróegyenirányítóból áll. A --C3 — szűrőkon-30 denzálor a 2. ábrához hasonlóan P-pentódával van terhelve, azonban a szűrőkondenzátor kisütő útjába további —E3 — záróegyenirányító van kapcsolva. Az utóbbi zárőegyenirányííó révén az —'R3 — —E2 — .35 —Cj-r- szűrőkört az egyenirányítóit váltakozóáramű feszülIségamplitudók szempontjából az —Ej- - záróegyenirányítók által feltöltött —G2 — zárókondenzátorral párhuzamosan kapcsolja. Ezáltal a —C3 — 40 szűrőkondenzátor kisülését oly soká késleltetjük, míg a vezériőfeszültség a —C,— zárókondenzátóron át a P-pentódán át történő kisüléssel, a —C3 —'kondenzátoron fellépő feszültség értéke alá süllyed. A 45 —C3 — kondenzátor csak ezután sülhet ki, az —E3 —". záróegyenirányítón és a P-penlódán át. A — C3 — kondenzátoron fellépő 1'eszüUsé.g tehát meghatározóit időtartamon • át állandó és 'ezért az erről a kondenzá•<! torról, levélt vezéri őfeszültség az alatt az időtartam alatt modulálás mentes lesz. A -—C2 — zárókondenzátor lényegesen lassabban sül ki, mint a —C1 — kondenzátor; kisülési ideje pedig 100 ezredmásodperc 55 nagyságrendű. A — Cj— —C2 _ és —Cs — kondenzálorokon fellépő — VÍ— —©2— és —e3 — feszülIségek lefolyását a 4. ábra mutatja. E három feszültség berezgési időtartamát a t0 —tj időtartam határozza meg. A hasz- 60 nos rezgések energiatartalma, illetve középértéke szerint változó: a —d— kondenzátoron fellépő —e1 — változó-feszültség ie kondenzátor rövid kisütési ideje következtében, erősen modulált és azt ezért 65 közvetlenül nem használhatjuk vezérlőfeszültségül. Az .—e2 — feszültség, mely a 2. ábrában a —C2 — kondenzátor feszültségének felel meg, lényegileg az —et — feszültség változásait követi, azonban a :o modulálás a —C2 — kondenzátor hosszabb kisütési ideje következtében kevésbbé lép előtérbe. Ha a viszonyok a —C2 — kondenzátor számára megfelelően hosszú kisütési időt engednek meg; — amit a dia- 75 grammban arról ismerhetünk fel, hogy a —C ä— és —C3 — kondenzátorok kisüléséi ábrázoló u—17 egyenes kevésbbé meredek — oly kisebb modulálási fokot érhetünk el, hogy azt vezérlőfeszültségül közvetlenül 80 felhasználhatjuk, ami a 2. ábra szerinti kapcsolási vázlatnak felel meg. Az —é8 — görbe a 3. ábrában a —C3 — kondenzátoron, fellépő szűrt vezérlőfeszültség lefolyását mulatja. Azt kapjuk, hogy 85 ez a feszültség tj— ít2 és a l 3 --t 5 -fcel jelölt időtartamon belül állandó: értéken ós ezért modulálásmentes marad, míg a vezérlőfeszültség abszolút nagyságát ezeken az időtartamokon belül az —et — feszült- 90 ség szabja meg. A t4 —1 6 időtartam' a —C,— kondenzátor kisütési időtartamát, míg a 1&—t7 köz a —C2 •— kondenzátor kisütési idejét mutatja. Az —eg — vezérlőfeszültség értékei és a 93 I4—-t5 (tv) időtartama közötti összefüggést, -— mely időtartam az úgynevezett —t — várakozási idő, melynek folyamán az, —e3 — vezérlőfeszültség állandó marad — az 5. ábra mulatja, mely az —é3 — és —e"3 — 100 vezérlőfeszültségek két különböző ériékének az utórezgési időit a —C2 -— zárókondenzátor —e'2 —, —e" 2 — zárófeszülíségeinek megfelelően mutálja. A té —1' 7 és a tj,—t"T időtartamok a —C 2 - - zárókonden- 105 zátor kisütési időit az —e'2 —, —c"2 — értékeknek megfelelően, míg a L^—L'ö és a I4—1"6 közök az e' 3 —, illetve —e"3 — vezerlőf észül tségeknek megfelelő várakozási időit adják meg. 110 Látjuk tehát, hogy minél nagyobb az —e3 — vezéri őfeszültség, annál hosszabb normálisan a —tv— várakozási idő is. Zenei átvitelnél a mélyebb hangok! lakusz-
