131471. lajstromszámú szabadalom • Kerámiai anyagú szigetelőtest és a testben átvezetett elektróda, például középelektróda közötti kötés

Megjelent 1943. évi märeius hő 16-án. MAGYA1 KIRÁLYI SZABADALMI BIB.OSAG SZABADALMI LEÍRÁS 131471. szám. VH/g. osztály. — B—15416. alapszám. Kerámiai anyagú szigetelőtest és a testen átvezetett elektróda, például középelektróda közötti kötés. Robert Bosch G. m. b. H., Stuttgart. A bejelentés napja: 1942. évi április hő 8. Németországi elsőbbsége: 1941. évi április hó 12. Elektródának, például gyújtógyertyák középelektrődájának kerámiai anyagú szigetelőtestben való gáztömítő és hőálló beragasztása ismeretes. 5 Az is ismeretes, hogy a szigetelőtest és a testen átvezetett elektróda közötti kötés gáztömítő tulajdonságainak és hőállóságának javítása végett az elektródát a szigetelőtestben rögzített fémrétegre forraszt-10 ják, amivel azonban az elektróda és a szigetelőtest között nem érhető el minden esetben elegendően tartós kötés. Hogy az ilyen kötés mechanikai tartósságát növeljék, a szigetelőtest furatában, valamint a 15 középelektródán menetet alakítottak ki. Nagyobb méretű ilyen kötések, például gyújtógyertyák kötései azonban, például az elektróda rögzítésekor harántirányban könnyen megrepednek. A kisebb méretű 20 kötéseknél a furatban vagy az elektródán kialakított menet, amennyiben egyáltalán alkalmazható, a kész terméket túlságosan megdrágítja. Ismeretes továbbá, hogy az elektróda és 25 kvarcból készült szigetelőtest között a gázzal szemben, tömítő és hőállandó kötést úgy állítanak elő, hogy a rúdalakú elektródát két egymással Összehegesztett részből készítik, két részből összehegesztett közép-30 elektróda egyik részét a hegesztés helyéig üvegömledékbe ágyazzák és utóbbival a szigetelőtestbe forrasztják. Az ilyen kötés hőállandóságát a szakkörök hosszú ideig kérdésesnek tartották. Ujabban elektróda és lényegileg korundból álló szigetelőtest 35 közötti kötéshez újból menetnélküli kötést javasoltak, melynél az elektróda egyik végére huzalt hegesztettek, melynek közel azonos hőtágulása volt, mint a kemény üvegnek. Az elektródát a hegesztés helyéig 40 a szigetelőtestbe tapasztották és az elektródához hegesztett huzalrészt a szigetelőtesttel kemény üveggel forrasztották öszsze. A kemény üveggel való forrasztáshoz azonban magas hőmérsékletet kell alkal- 45 mázni, ami a kötés egyéb részei szempontjából hátrányos és emellett a kemény üveg a magas hőmérséklet ellenére sem válik még híg folyóssá, hanem csupán képlékennyé. Ha ennél a kötésnél a kemény 50 üveget egyszerűen lágy üveggel pótolnák, a kötés nem volna gáztömítő. , A találmány kerámiai anyagú szigetelőtest és a testen átvezetett elektróda, például középelektróda közötti oly kötés, 55 melynél az elektróda két egymással vezetőén és tartósan összekötött részből készült, melyek közül az egyik a szigetelőtestbe üveggel van beforrasztva. A találmány értelmében az elektródának 60 a szigetelőtestbe üveggel beforrasztott része a szigetelőtest hőtágulási együtthatójával lehetőleg közel egyenlő hőtágulási együtthatójú fémből készül és legalább részben a szigetelőtest felé keskenyedő 65 kúpként van kialakítva, mely a szigetelőtest megfelelő kúpos furatába vékony, lágy üvegréteggel van beforrasztva. Ko-