131414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilfonó anyagok előállítására

2 131414, cséplőgépen való átjáratás pedig a szalma előtöretését eredményezi, és ezzel a fás részek későbbi eltávolítását megkönnyíti. A fás részektől megszabadított fonó-5 anyag rostjai mechanikai úton kikészítve alkalmasak a juta pótlására, azaz durvább szövetanyag, pl. zsákok, ponyvák, készítésére, vagy kötéláru előállítására. Ha pedig a találmány szerinti rostanyagot elemi szá-10 laira bontjuk, azaz kotonizáljuk, olyan anyagot kapunk, amelyet önállóan vagy más fonóanyagokkal keverten fonalakká fonhatunk és pamutnak egészben vagy részben való pótlására használhatunk. 15 Mindkét esetben a kapott fonalak kiváló szilárdságuk mellett azzal a rendkívül értékes tulajdonsággal rendelkeznek, hogy, akár csak a len vagy a kender, nedvességállóak. 20 A találmány szerinti kiindulási anyag azzal a fontos előnnyel is jár, hogy a fehér somkóró szalmáját eddig hulladékanyagnak tekintették, amelyet legfeljebb eltüzelésre használtak fel. Ez a körülmény, 25 valamint a találmány szerinti fonóanyagból kapott fonalak értékes tulajdonságai ennek az anyagnak állandó felhasználására is vezethetnek, azaz olyan körülmények között is, amikor textilanyagokban hiá-30 nyok alig mutatkoznak. A találmány szerinti kiindulási anyag állandó felhasználásának lehetősége azért is adva van, mert a lent és a kendert főleg rostnyerés céljából termesztik, míg a 35 fehér somkóró termesztése már eddig is többoldalú lehetőséget nyújtott, amennyiben igen értékes és kiviteli cikként is jól fizető magján kívül mint takarmány is felhasználható. E növénynek az eddiginél is 40 nagyobb mértékben való termesztése a fent megadott okokon kívül azért is várható, mert a fehér somkóró az egyetlen takarmánynövény, mely a legsilányabb homokos talajon is megterem, és mert mint 45 nitrogéngyüjtő herenövény a talajt a legértékesebb tápanyagban dúsítja. E növénynek nagy arányokban való termesz-Felelős kiadó: dr. ladoméri 3ZMEB tése tehát mezőgazdaságilag, továbbá nemzetgazdaságilag is indokolt és nagyfontosságú. A nagy arányokban való termesztés 50 esetén pedig fokozott jelentősége van annak, hogy a nagymennyiségben adódó és eddig hulladékszámba menő szalma jól legyen kihasználható, amit a találmány igen messzemenően tesz lehetővé. Fontos 55 szempont még, hogy a találmány szerinti fonóanyag előállítási költségeit csökkenti az a körülmény is, hogy a fehér somkóró aratása kaszálással, tehát kis költséggel és és rövid idő alatt történhetik, míg a ken- 60 der és a len aratása tudvalevőleg csak körülményesebben és költségesebben lehetséges. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás texlilfonóanyag előállítására, azzal jellemezve, hogy a fehér somkóró (Melilotus alba) szalmáját fás részeitől tetszőleges módon, •— teljesen vagy legalábbis gyakorlatilag , megfosztjuk 70 és az e fás részek eltávolításával kapott rostokat használjuk fel fonóanyagként. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítást módja, azzal jellemezve, hogy a fás részeket csakis szárazon, mechanikai 75 úton, — mint töretéssel, tilolással. gerebenezéssel, stb. ---, távolítjuk el. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fás részeket áztatással vagy más vegyi 80 úton az eltávolításra előkészítjük, majd mechanikai úton eltávolítjuk. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fehér somkórőt cséplőgépen át- 85 járatjuk és ezzel, a magok egyidejű kicséplésével, szalmáját előtöretésnek vetjük alá. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal 90 jellemezve, hogy a rostanyagot elemi szálaira bontjuk és önállóan vagy más fonóanyagokkal keverten fonalakká fonjuk. ISTVÁN m. kir. szabadalmi bíró. ,JűVÖ" üyöiBdasíÖTStkeaet, Budapest. IX.. Erkel-u. 17. Tel.: 183-27*. Fel. vez.: Demién Weism