131407. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves tisztátlanságok vizes folyadékokból, főleg cukoroldatokból való eltávolítására

2 1 31 4 © 7. fejtenek' ki nagy molekulájú szíervcs kbmlexumokkal, pl. festő, sziagosítói, ízesítő és habjíépző anyagokkal szemben." A találmány céljaira alkalmas gyantáknak 5 kondenzáció útján történő előállításánál arról kell gondoskodni, hogy lehetőleg homogén, mlassza képződjék, ami pl. a kondenzáció; közben végzett kavíarással érhető el. A kapott kondenzációs termék 10 konzisztenciája lehetőleg olyan legyen, hogy a termék az esetleges kimosást követő porítás után, azonnal használatra kész legyen. Arról kell gondoskodni, hogy a gyanták mindig nedvesek miarladjianíak, 15 mert különben adszorpciőképességük a szerves tisztátalanságokklal szemben elvész vágy tetemesen, csökken. E célból a gyantákat nedves állapotban kell szállítani Vagy tárolni-20 Kitűnt, hogy a kondenzációban részt nem vevő közeg, pl. víz mennyisége fontos szerepet játszik a gyantagél nagy iadszorpcióképességének elérése szempontjából, miután e mennyiség szabályozásával 25 aktív felületet ^maghatározó pórusok száma és nagysága befolyásolható. Ama folyadék mennyiségének növelése, míelybfen a kondenzáció végbement, úgyszólván mindig a gyanta medbanikiai szilárdságiának 30 csökkenését vonta maga után. Ez; gyakran utékomendációt tesz szükségessé, ami a szerves tisztátalanságokkal szembeni elnyel őképesség visszaesésiének veszélyével jár és emellett gyakran, la vegyi stabilitást 35 is kedvezőtlenül befolyásolja. Ha tehát a szerves tisztátalanságokkal szembeni jó adszorpcióképesség eléréséne a kondenzációs közeg térfogását meg kell növelni, akkor a mechanikai és kémiai tulajdpnsá-40 gok leromlásánál pl. azzal vehetjük elejót, hogy a kondenzációi kezdeti hőmérsékletét nagyobbra választjuk, vagypedig keményítőszerek, pl. hexametiléntetramin jelenlétében foganatosítjuk a kondenzációit. 45 A színtelenítő gyanitagél megerősítésének más módja az, hogy a kondenzáció alatt vagy után más, a gél-iStruktura megerősítésére szolgáló gyantát keletkeztetünk. Egyrészt a vízben oldhatatlan műgyanta 50 előállítására használt kiindulási anyagok minőségétől és másrészt az előállítási módjától függően, a műgyantának ion-kicserélőképessége is lehet. Egyébként ismeretes, bizonyos porózus gyanták' felbaszná-55 lása vízlágyításhoz- Az e célra használt gyanták íazonhan tudvalevőleg nem képestek! szerves tisztátalanságokat vizes folyadékokból eltávolítani, ami többek között abból is kitűnik, hogy a víz permanganátszáma, kezelés előtt és után. ,azonos. Az 60 ion-kicserélőképesség azonban nem jellegzetes ismérve a találmány szerinti, szerves tisztátaianságokinak vizes folyadékokból való eltávolítására használt gyantáknak- Ha tehát vizes folyadékokat, pl. cu- 65 koroldatokat még elektrolitektől is meg akarunk szabadítani, akkor a kezelést valami módon kombinálnunk kell kation- vagy aninonkicserélő anyagokkal foganatosított ßgy vagy több kezeléssel. 70 Azt találtuk, hogy a találmány- szerint, alkalmazott gyanták, különösen ha a kondenzációt követő utókezelésben nem lettek alávetve szárításnak, oly domináló kapillárfizikai adszorpciós képességet tüntetnek 75 fel nagy szerves molekula-komplexumokkal szemben, hogy esetleges sótlanító hatásuk teljesen háttérbe szorul. Ez első sorban abból a tényből tűnik ki, hogy a gyanták rendkívüli mértékben rendelkez- %0 nek azzal a képességgel, hogy pl. cukoroldatokból nem disszociált szerves tisztátlanságokat adszorbeálnak, míg másodsorban tisztító adszorpciós hatásuk cukoroldalokkal szemben gyakorlatilag teljes mér- 85 tékben megmarad, még ha az esetleg fellépett ionkicserélő-hatás már rég meg is szűnt. Végül, míg hidrogénkicserélők csak savval és hidroxil-kicserélők csak lúggal regenerálandók, addig a találmány szerint 90 alkalmazott, minden gyantaadszorbens célszerűen mindig lúggal regenerálandó, hogy az összegyűlt tisztátlanságok teljesen kioldassanak és kimosassanak. Ha szükséges, még savakkal is regenerálnia- 95 tunk. A felületileg aktív gyantának a találmány szerinti cukoroldatok tisztítására való alkalmazása a szokásos létisztítómódszerekkel kombinálható is^ amint ejct ieo más adszorbensekkel kapcsolatban mar javasolták. így pl. célszerűen lehet az aktív gyantákkal való kezelést megelőző szűrés, karbonatálás vagy szulfitálás. E müveletek a találmány szerinti tisztítással 105 egyidejűleg is végezhetők. Rendkívül előnyösnek bizonyult a rendesen jelenlevő fehérjeanyagoknak minél nagyobb mérvű előzetes eltávolítása, pl. az izoelektromos tartományban bentonittal valói kicsapásia no útján. A szerves tisztálianságoknak a vizes oldatokból színtelenítő gyantákkal történő eltávolítása töltőanyagokkal vagy hordozókkal kapcsolatban is foganatosít-