131397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gépírásos szöveg nyomási sokszorosítására alkalmas képmásának előállítására

Megjelent 1943. évi március hó 16-án. MAGIAK KIEÍLYI ^^^M SZABADALMI BIRÓsXa SZABADALMI LEÍRÁS 131397. szám. iX/e« osztály. — L—S3ÖÍ. alapszám. Eljárás gépírásos szöveg nyomdai sokszorosításra alkalmas képmásának előállítására. Schade Karl Werner lapszerkesztő, Berlin, mint Anton Loibl G. m. b. H. berlini cég jogutódja. A bejelentés napja: 1941. évi február hó 13. Németországi elsőbbsége: 1940. évi február hő 13. E találmány eljárás egyenlőtlen hosszúságú sorokból álló, például gépírásos szöveg nyomdai sokszorosításra alkalmas képmásának előállítására. 5 Ismeretes már egy eljárás, mellyel írógéppel írott szöveget soronként megnyújtva, alakítanak át egyenlő hosszú sorokká, hogy nyomdai szedéshez hasonló másolat keletkezzék. Ehhez az eljáráshoz nyújtható 10 anyagra, például kreppapírra, kell a szöveget írni és azután a papírt soronként külön szalagokká vagdosni. Ennek az ismert eljárásnak elsősorban az a hátránya, hogy a papírszalagok nyuj-15 tása azzal a veszéllyel jár, hogy a szöveg betűinek kontúrjai élességüket elvesztik,! egyrészt a papíranyag engedékenysége miatt és másrészt azért, mert a papíranyag nem fog egész hosszán egyenletesen meg-20 nyúlni. További hátránya ennek az ismert eljárásnak, hogy a szöveg soronkénti szétvágása nagyon körülményes munka. Még körülményesebb volna a szöveget már előzetesen szalagokká vágott 25 papírra írni. Mindkét esetben sok függ a munkás ügyességétől, kinek gondosan kell figyelnie arra, hogy a szöveg ne váljék a további felhasználásra alkalmatlanná, így például ügyelni kell arra, hogy a 30 szalagok elegendően, de nem túlságosan nyújtassanak. Továbbá arra is kell ügyelni, hogy a szalagokat ne nyújtsuk oly sebesen, hogy megsérülhessenek. E hátrányokat a találmány szerinti el-35 járás teljesen kiküszöböli. A találmány szerint a sorok hosszát a másolaton optikai úton tesszük egyenlővé. Az egész lapra írt szöveget soronként átvilágítjuk, az írógépelt papírlap és egy fényérzékeny lemez vagy film közé helyezett optikai készü- 40 lékkel a szöveget egyenlő hosszúságú sorokba vetítjük a fényérzékeny lapra, mimellett a vetületen a betűsorok magassága nem változik észrevehetően. A fényérzékeny lapon a szövegnek nyomdai sok- 45 szorosításra alkalmas képmása jön létre. Ennél az eljárásnál a szöveget hordozó anyagok sajátságai folytán véletlen rendellenesség nem fordulhat elő. A sorok kifogástalan vetítését különösen az bizto- 50 sítja, hogy az írás az írógéppapíron nagyon vékony, fényt nemáteresztő, réteget képez, tehát az egyes betűk a fénysugárnyalábban élesen határolt vonalakat képeznek. Ez a körülmény különbözteti 55 meg lényegesen a találmány szerinti eljárást a 639475. számú német szabadalmi leírásból ismert, a fényszedőgépeknél a sorok arányosítására használt, eljárástól. Ez a szabadalmi leírás azt javasolja, hogy 60 a nem arányosított szedett sor oly különleges objektívvel reprodukáltassék, mely a sor méreteit csak hossziránytban nagyítja. A fényszedőgépes munkánál egymásmellé helyezett sablonszerű réselt tes- 65 tekből szedett, nem arányosított, sorokat állítanak elő. A sorok képmásai úgy készülnek, hogy a sablonok nyílásain át fénysugárnyalábot vetítenek (lásd például: Klimsch »Jahrbuch des graphischen Ge- 70