131362. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcsöves elektrokardiográf

-tíSJ -*>*$'-,«« v Mcgjelent 1943. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIR06AG SZABADALMI LEÍRÁS 131362. s ám. Vll/e. osztály. — F—9549. alapszám. Kalódsogárrsövtts iJeklrokartBográf. Dr. Faragó Péter, tanárjelölt, Budapest. A bejelenté^ napja: 1941. évi októlwr hó Itt. 10 Az elektrokardiográfia a test felületén fellépő ama potenciálkülönbségek megfigyelésével, mérésével és regisztrálásával foglalkozik, amelyeket a szívizommal működése következtébeii fellépő bioelektronios akcióáramok idézjiek elő. Az orvosi gyakorlatban ia következő három — először Eindhoventől alkalmazott — elvezetést szokták alkalmazni: 1. jobb kar — bal kar, II. jobb kar — bal láb, III. bal kar — bal láb. Általános gyakorlat szerint az egyes el-15 vezetésekről nyert feszüllségkülönhségeket egyenként, egymás után szokták feszültségingadozások' regisztrálására alkalmas valamilyen műszerre vezetni. (Régebben az Edelmann-félé húros galvanométert alkal-20 mázták, újabban emellett szokás — elektron-csöves erősítő közbeiktatásával — tükrös galvanométert, vagy katódsugárcsövet használni). Az akciós-feszültségek időbeli ingadozá-25 sának a vizsgálata elsősorban a szívműködés ritmusára, annak egészséges vagy rendellenes (arílmiás) voltára nyújt felvilágosítási. Alapos eleklrokardiográfiai vizsgálat azonban nem elégedhet meg az egyes gór- . 30 bék különálló vizsgálatával, hanem az egyes görbék megfelelő ampliludóhiak öszsziehasonlítására is feltétlenül szükség van. Természetes, hogy csak a három elvezetésről egyidejűleg felvett görbék, s azo-35 kon is az ugyanazon időpillanathoz larlozó pontok összehasonlítása vezethet kifogástalan eredményre. A három elvezetésről eddig egyidejű felvételt három, 'egymástól többé-kevésbbé függetlenül működő kardiográf segítségé- 40 vei szoktak készíteni. A jelen találmány e fenli feladatot egyetlen egy katódsugárcsővel oldja meg, úgyhogy az időben változó három akciós feszültség pillanatnyi ériékeit egy u. n. »ta- 45 pogatá. berendezés« segítségével váltakozva viszi a katódsugárcső kitérítő lemezeire. Hogy a felvett görbéknek minél több pontját rögzíthessük, a letapogatásnak' igen nagy sebességgel kell történnie, ezért erre SO a céhjfa elektromos berendezés szolgál. A találmány egy fog'analosílási alakját példaképen — hangsúlyozva, hogy a találmány nemcsak ezt a megoldási öleli fel — az 1. ábra szemlélteti. A tapogatót egyetlen nagyfrekvenciás rezgés vezérli, ami azt jelenti, hogy ez a nagyfrekvenciájú rezgés a tapogatói készüléket oly értelemben befolyásolja, hogy az egyszer egyik, máskor egy másik vizsgálandó villamos potenciálkülönbség egy pillanatnyi értékél engedi hatásra jutni a katódsugárcső sugarának kitérítése végett. A vezérlő rezgést (kb. 100 k'c) az O elektroncsövei tartalmazó rezgóskiellö állítja 65 elő. A rezgőkörben elhelyezett ellenállás végpontjain fellépő fcszüllségkülönbségel az'S1, S2 éllcnülemű kapcsolásban működő szelepcsövekre viszük, "amelyeknek váltakozó anódfeszültsége között az F főídelés 70 55 60