131348. lajstromszámú szabadalom • Irányjelzőkészülék repülőgépelhárító lövegekhez
4 13X348. felelő cpx emelkedést (elevációt) adjunk, (és végül a célvonalat B és pQ pontokon át a célba vezetjük. Ezzel a löveget oly hely zetbe hozzuk, hogy a lövés, amelyet ekkor 5 leadunk, Px pontban fog találni, feltéve, hogy a célpontsebességet és a célponttávolságot helyesen becsültük meg és feltéve, hogy sem szél, sem más körülmények mint pl. a lőszer egyenlőtlensége vagy a 10 levegő sűrűségének a rendes sűrűségtől való eltérése) nem befolyásolták a lövedék pályáját. Az itt említett két káros befolyástól általában eltekinthetünk. Ha a célpont sebességét helyesen be-15 csültük meg, a célpont távolságát azonban hosszúra vagy rövidre (a lövedék-középsebességet kicsire vagy nagyra) vettük, úgyhogy az irányzókészülékkel meghatározott előretartási szög nagy, illetve kicsi lett, 20 e körülmény a nyomjelzőlövedékkel való belövésnél abban mutatkozik, hogy e lövedék pályája a cél fölött és előtte, illetve alatta és mögötte fekszik és ezesetben a becslést magától értetődően azzal lielyes-25 bitjük, hogy a B pontot tovább helyezzük a px pont mögé, illetve ehhez közelebb hozzuk. Ha a célpontsebességet helytelenül, a célpont távolságát (melyből a lövedék kö-30 zépsebességét vezetjük le) azonban helyesen becsültük meg, akkor a p.0 Bp x előretartási-szögnék ebben az esetben sem lesz helyes nagysága. A hiba, mely a belövésnél abban mutatkozik, hogy a nyomjelző lőtt vedék pályája, — ha a célpontsebességet nagyra választottuk —, a cél előtt, vagy, — ha a célpontsebességet kicsire becsültük — a cél mögé esik, természetesen a px —p 0 távolságnak helyesbítésével vol-40 na kiküszöbölhető. A hibakiküszöbölést a találmány szerinti irányzókészülékkel olymódon is eszközölhetjük, hogy B—px távolságot helyesbítjük, azaz a B célzólyukai a px ponttól eltávolítjuk, illetve ahhoz 45 közelebb hozzuk, vagyis teljesen úgy, mint hogyha a célpont távolságát becsültük volna nagyra, illetve kicsire. Általában azt ia szabályt állítjuk fel, hogy a célpontsebességet minden esetben helye-50 sen becsültük meg és mindenkor a célponttávolság beállításán eszközlünk helyesbítéseket. Teljesen megegyező módon történik a helyesbítés, amikor a szél és oldalszél, 55 valamint az ellenszél vagy hátszél okozta eltérést, illetve behatást vesszük figyelembe. Ha ugyanis mind a célpontsebességet, mind a célponttávolságot helyesen becsültük meg, a szél ellenben azt eredményezi, hogy a kitűzött pálya a cél elé (ama ol- 60 dalról jövő oldalszél esetén, amely oldal felől a célpont közeledik), va'gypedig a cél fölé (hátszélnél) esik, akkor ez annak az esetnek felel meg, midőn a célponlsebességet, illetve a célponttávolságot nagy- 65 ra becsültük, amit a fentiekben kifejtettek szerint a célponttávolság beállításának helyesbítésével küszöbölünk ki, úgyhogy, az új beállítás kisebb célponttávolságnak felel meg. Ha azonban a lövedékekkel 70 nyomjelzett pálya a szél behatása következtében a cél mögé (a célpont mozgásirányával szemben fellépő oldalszélnél), vagypedig a célpont alá esik (ellenszélnél), úgy a célponttávolságon fordítva helycsbí- 75 tünk, azaz -mintha a célponttávolságot kicsire becsültük volna és ezért a célpont távolság beállítását nagyobbra kell vennünk. Adott körülmények között a szél behatásából kifolyólag a lövegen eszközlendö he- so lyesbítések legnagyobb részét az irányzás elve szerint már azzal eszközöljük, liogy az irányzást végző személy a célponton tartja az irányzószálat. A lőirányra merőleges szélnek az a hatása, hogy a célpont- 85 sebességet fokozza, illetve csökkenti. A lőíránnyal megegyező vagy ezzel ellentétes irányú szél azt eredményezi, hogy a célpontnak a lövegtől távolodó vagy a löveghez közeledő mozgást kölcsönöz. A cél- 90 pont rendes mozgásának e változásait lényegében az a változás egyenlíti ki, melyet a szél a lövedékpályán előidéz. Csupán a már alig lényeges maradékértéken kell a bevezetett célponttávolság változtatása- 95 val helyesbítést eszközölnünk. Ilyen módon a helyesbítőszerv önműködően és teljesen a szél befolyására végzi a helyesbítést. Éppen ama körülménynél fogva, hogy 100 minden szükséges helyesbítést mindig egy és ugyanazon módon (pl. egy és ugyanazon kéziforgattyúval) eszközlünk, a találmány szerinti irányzókészüléknek az összes eddig ismeretessé vált, ugyanazon 105 rendeltetésű irányzókészülékekkel szemben, igen jelentős előnye van a kezelés egyszerűsége tekintetében, amely tulajdonság, különös figyelemmel a légi célpontok lövésére rendelkezésre álló rövid időre, a no találat lehetőségén döntő jelentőséggel bír. A mellékelt rajz 3—7. ábrái légi célokhoz való irányzókészüléknek példaképem kiviteli alakját tüntetik fel, melyet egymással
