131299. lajstromszámú szabadalom • Elektródatámasztószerv

Megjelent 1943. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BötóSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 131299. szám. VII d. osztály. — R—8«84. alapszám. Elektród atámasztószerv. Radioröhrenfabrik G. m. b. H. cég, Hamburg-Lockstedt-ban. A bejelenlés napja: 1941. évi március hó 8. Németországi elsőbbsége: 1948. évi március hó 12. Á találmány célja, hogy kisütőcsövekben az elektródákat vagy ezek támasztékait az előnyösen tárcsa- vagy keretalakú, fémből vagy szigetelőanyagból készült tar-5 tószervek nyílásaiban akként ágyazhassuk, hogy az elektródák megfogása szilárd és egyúttal mégis lágy legyen. Erre eddig gyakran vékony csillámtárcsákat alkalmaztak, melyeket alkalmas minták se-10 gélyével igen pontosan lyukasztottak és melyek nyílásain a csövek szerelésekor az elektródatámasztékokat átdugták. A csillám nyílásai többnyire a támasztékok keresztmetszeténél valamivel kisebbek, úgy-15 hogy az átdugáskor a nyílás szélei enyhén elforgácsolódtak, ami az elektródák szilárd és mégis lágy, a mozgást csillapító ágyazását eredményezte. A csillám megmunkálása és tiszta, jól 2o szigetelő csillám beszerzése azonban nem egyszerű. Ezért a csillámot pl. kerámiai lemezekkel próbálták helyettesíteni; ezzel azonban súlyos hátrányok adódtak. Egyrészt az égetésnél beálló zsugorodás kö-25 vetkeztében a nyílások elégségesen mértékhű helyzetének és nagyságának betartása lehetetlen, másrészt kerámiai anyag esetén, a csillámtól eltérően, nem járhatunk el akként, hogy a furatokat előbb 30 túlkicsinyre készítjük, majd a támasztékok bevezetésekor elforgácsolódás révén kitágítjuk, mert az ilyen kezelésnél a lemezek szétrepednének. A kerámiai lemezek nyílásainak tehát a támasztékok átmérőjénél 35 nagyobbaknak kell lenniök, ami azt ered-40 45 ményezi, hogy az elektródatámasztékok a nyílásokban szabadon mozoghatnak és ezzel kapcsolatosan a csövek csengésének és csörgésének kellemetlen mellékjelenségei lépnek fel. Ismeretes továbbá az egyes elektródák vagy elektiiódatiámasztékok és az «lényfalazat között üveg- vagy krarcgyiapotból készült osillapítópáma alkalmazása, ami a mikrofonos zavart ugyan csökkenti, azonban a szükséges méretpontosságot nem érjük el. Az említett hátrányokat a találmány szerint azzal küszöböljük ki, hogy a tartószervekben levő nyílásokat előbb likacsos, 50 hőálló és kigázosítható szigetelőanyagokkal, pl. üveggyapottal vagy üvegszövettel, töltjük, majd az elektródatámasztékokat, melyek keresztmetszete a nyílások keresztmetszeténél kisebb, e dugaszszerű alakza- 55 tokon átvezetjük. A likacsos szigetelőanyagokat már előzetesen alkalmas alakra hozhatjuk és át is fúrhatjuk, továbbá az is lehetséges, hogy a dugaszokat előbb az elektródatámasztékokra csúsztatjuk? és 60 ezekkel együtt a tartószerkezetek nyílásaiba vezetjük. Likacsos szigetelőanyagokként szivacs- vagy vattaszerű anyagszerkezetű anyagok, mint üveg-^, kvarc- és salakgyapot jönnek tekintetbe. Szigetelőanyagok 65 pora, mint pl. üveg, zsírkő vagy csillám pora, sajtolt alakban vagy kötőszerck hasznalatával szintén alkalmazható. Az la—ld ábrákon a találmány szerinti szigetelődugaszok foganatosítási példái lát- 70