131290. lajstromszámú szabadalom • Önmagában ragadó és hidegálló csomagoló anyag

Megjelent 1943. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 131290. szám. Xl/d. (IV/h/1.) osztály. — N—3711. alapszám. önmagáMan ragadó és hidegálló csomagoló anyag. Henrich Nikolaus G. ni. b. H. Kempten (Allgäu). A bejelentés napja: 1942. évi március hő 23. Németországi elsőbbsége: 1941. évi március hó 11. Nedvességgel szemben érzékeny tárgyak, különösen élelmiszer csomagolásához oly csomagolóanyagokra van szükség, melyek a vízgőzt gyakorlatilag nem bocsátják át. Is-5 méretes, hogy tetszőleges csomagoló anyagokat lakkréteglek vagypedig különleges viaszrétegek felvitelével tesznek gőzzel szemben tömi tővé. A nedvességgel szemben érzékeny anyagok csomagolásával sziem-10 ben támasztott további követelmény, hogy a burkolóanyag ia tartalom betöltése után tömít ően ielzárhatói legyen. A csomagolást tehát valamilyen ragasztóanyaggal el kell zárni és ismeretes, hogy erre a célra idő-15 járással szemben ellenálló és önmagukban ragadói, átlátszó regenerált tíellulóiziafóliákat használnak. E fóliák felületén vízgőzzel szemben tömítő, önmagában ragadó lakkréteg van, mely ugyanilyen lakkréteg-20 gel hő behatása alatt osszeragaszthlató, Ezeknek a csomagolási anyagoknak azonban az a hátrányuk, hogy aránylag drágák, A találmány feladata oly csomagolór anyag létesítése, mely főleg rostos anyagú 25 rétegekből, pl. papírrétegből áll, melyet viaszimpnegnálásisal teszünk vízgőzzel szemben át nem eresztővé. A csomagolóanyagot tehát aránylag olcsó: nyersanyagokból készítjük. Nem iismleretesek azon-30 ban oly viasszal impregnált 'burkolóanyagok, melyeknél a biztos és jól tömítő Zárást az anyagoknak önmagukban való összeragasztásával érhetünk el. önmagában lehetséges volna parafuiróteggiel vagy vi-35 aszréleggel ellátott papírlapokat egymásra fektetnie és le rétegeket hő behatásával megolvasztani. Az így létesített zárásnak azonban igen csekély a tapadióiképeslsége, úgyhogy a csomagolásnak, pl. lökések eser tében való igénybevételiékor a záróhelyek 40 könnyen felrepednek. Ehhez járul továbbá, hogy a parafinnal kezelt rostos anyagú lapok az alacsonyabb hőmérsékletieikiet nem viselik el és mintegy —20 C° alatti hőmérsékleteken törékennyé válnak1

. A víz- 45 gőzzel szemben jelegendő tömítetség elérése végett egyébként a paraffint meglehetősen vastag rétegekben kell alkalmazni és emiatt a rétegben normális hőmérsékletieken is könnyén repedések1

keletkéz^ 50 nek . Az említett hátrányokat a találmány értelmében azzal küszöböljük ki, hogy a burkolóanyag rostos anyagú rétegének legalább egyik oldalára viaszszierű réteget vi- 55 szünk fel, mely egyrészt paraffin, viasz, oziokerit vagy hasonló anyagok keverékéből és másrészt lágy, gyantaszerű, hőben képlékeny műanyagokból, pl. a kereskedelemben »Oppanol« név alatt ismiert nagy- 60 fokúan polimer telített szénhidrogénekből, vagy pedig a kereskedelemben »Igevin« elnevezés alatt ismert polimer vinil-vegyületekből áll. Ugy találtuk, hogy az említett anyagok egymással keverhetők és a ros- 65 tos anyagú lapokon oly impregnáló réteget adnak, mely simulékony, hideglálló és forrón önmagában összeragasztható. Az említett csomagolóanyag tehát oly élelmiszerek csomagolásához is alkalmas, me- 70