131282. lajstromszámú szabadalom • Neutroncella neutronsugárzás erősségének mérésére

Megjelent 1943. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131282. szám. VII d. osztály. — L—8700. alapszám. Netttroncella neutronsugárzás erősségének mérésére. Licentia Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin. A bejelentés napja: 1942.-évi március hó 4. Németországi elsőbbspge: 1941. évi március hó 11. A lalálmány lárgya nculroncella neutronsugárzás erősségének a mérésére, melynél a neutronok reakciós rétegre, pl. lilium, bór, kadmium vagy gadolinium ré-5 legre ütköznek, melyből töltölt részecskéket vagy gammasugarakat váltanak ki. E szekundersugárzással, a lalálmány értelmében, előnyösei) közvetlenül szomszédos, világítóernyőt gerjesztünk, melynek sugár-10 zását arra használjuk, hogy fotokalódából lassú elektronokat váltsunk ki, melyeket előnyösen sokszorozásuk után mérünk. E neulroncellának a neutronsugárzás erősségének a mérésénél ismeretes doziméterrel 15 szemben előnye, hogy sokkal nagyobb mértékben érzékeny, különösen, ha a fotokatódáról kiváltott elektronokat nem közvetlenül, hanem csak sokszorozásuk után mérjük. 20 A rajzok, részben vázlatosan, a találmány szerinti neutron cella kiviteli példáját mutatjuk. Az —1— reakciósrétegből a —2— neutronforrásból kiinduló neutronok töltött 25 részecskéket vagy gammasugarakat váltanak ki, melyek szomszédos, pl. cinkszulfidból való világítóernyőt gerjesztik. E világítóernyő sugárzása a vákuumedény —4— falán át jut a vákuumedénybe, mely-30 nck anyaga ezen a helyen a világítóernyő sugárzásával szemben átlátszó. A vákuumedény belsejébeniaviiágítóernyő sugárzása, pl. a céziumból álló —5— fotokatódáról lassú elektronokat vált ki, melyeket vagy 35 közvetlenül, viagy pedig a —6— sokszorozol elektródák segélyével vagy sokszorozás után és miután azokat a —7— anóda felfogta, a szokásos módon mérünk. A feltüntetett kivileli pékiában a —3— világítóernyőt a —4— edényfal külső oldalán al- 40 kalmaztuk és azt az. —1— reakciósréteggel burkoltuk. Az utóbb említett —2— réteget, vagypedig csupán a világítóernyőt azonban a vákuumíéren belül is elhelyezhetjük. Ez az elrendezés előnyös, ha a vilá- 45 gílóernyő és a közbenső reakciós réteg olyan anyagokat tartalmaznak, melyeket a levegő megtámad és egyébként nem tartalmaznak olyan anyagokat, melyek a vákuumtérben a fotokatódára kedvezőtlen 50 befolyási gyakorolnak. A közbenső reakciósréteget és a világítóernyőt, ha azok levegővel szemben érzékenyek, külön legmen tesített térben rendezhetjük el. Mivel a neutronsugárzás nehézfémeken 55 könnyen áthatol, nem okoz nehézséget, hogy a —8— tartállyal, melynek fala a neutronsugárzást átengedi, a fotokatódát és a sokszorozó elektródákat olyan sugárzással szemben ernyőzzük, melyet köz- 60 vetve vagy közvetlenül nem a neutronok váltottak ki a reakciósrétegben, illetve a világítóernyőn. A 2. ábra szerinti elrendezésnél a —9— világítóernyő a vákuumedény —10— fala- 65 nak külső oldalán van, mely vákuumedénynek célszerűen a világítóernyővel szemben fekvő oldalán —11— fotokatódája van. A —12— elektróda a fotokatódáról kibocsátott elektronok felfogására való. 70