131249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás juta-, kender, vagy egyéb durva szálas anyag pótlására alkalmas rostanyag előállítására fűzfaháncsból
«%~! Megjelent 1943. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 131249. szám. I/h. (XIV/a/1.) osztály. — G—9337. alapszám. Eljárás juta, kender, vagy egyéb durva szálas anyag pótlására alkalmas rostanyag előállítására fűzfaháncsból. Dr. Buday-Goldberger Antal, gyárigazgató, Budapest. A bejelentés nap: 1941. szeptember 1. Zsákok készítésénél, továbbá a kötélverő iparban, a zsinegek, szőnyegek és egyéb effélék készítésénél szükséges fonalakhoz igen nagy mennyiségű durva 5 szálas anyagra van szükség, melynek nyersanyaga eddigelé főleg a juta, a kender és len volt. A találmány szerinti eljárás segítségével ily célokra alkalmas új nyersanyaghoz jutunk a fűzfaháncs 10 felhasználásával, amivel egyrészt jelentős behozatal válik fölöslegessé, másrészt pedig egy eddigelé kihasználatlan, esetleg csekély értékű tüzelőanyagként használt hulladékból értékes textilanya-15 got nyerünk. A fűzfavesszők feldolgozásánál, ami főként a kosárfonó iparban történik, a vesszők háncsát (héját) eltávolítják és a vesszőket azután dolgozzák föl. Az eltávolított háncs a találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaként felhasználható, tekintet nélkül arra, hogy a kecskefűz, kosárfűz, partifűz, vagy bárminő egyéb fűzfavesszőjéből származik és 25 akár érett, tehát idősebb, akár éretlen vesszőkből. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy ezt a háncsot rostjainak feltárása végett vízben főzzük olykép, hogy a rostok ne essenek szét elemi 30 sejtekre és az igy kapott hosszúszálú rostanyagot szárítjuk, majd kártoló gépen fonásra alkamas alakra hozzuk. Az eljárás egyes műveletei részletesen a következők:' ' : - : - L • ... 20 A háncsot, melyet akár nyersen, akár 35 a fűzfavesszők főzése után hántottunk le, közvetlenül a hántás után vagy szárított állapotban nyitott edénybe, vagy pedig kazánba helyezzük és pl. vizzel főzzük. A nyitott edény természetesen 40 csak akkor használható, ha a főzést lógkörnyomáson eszközöljük, de egyes esetekben előnyös lehet az anyagot néhány, pl. 1-5 légkör túlnyomáson kazánban főzni. A főzésre használt folya- 45 dék tiszta (neutrális) viz is lehet, amennyiben a rostokat vizzel is fel lehet tárni, de előnyösebb a feltárás szempontjából, ha lúgos vagy savas kémhaliatású vizet használunk. Előnyösnek 50 bizonyult a vizhez literenként kb. 40 gr. nátronlúgot adni, vagy hasonló menynyiségű nátriurnbiszulfatot, de használhatunk kénnátriumot, tejsavat, nátriumacetátot, kénsavat, stb. Előnyös továbbá 55 a feltárás szempontjából a lúgos vízhez a nyers háncsra számítva 1—2 súlyszázalék H202-t vagy más peroxidot adagolni, továbbá szíroldószert, pl. szappant, zsíralkoliolszvilfonátot, krezolt, fe- 60 nolt, stb. Az ilymódon elkészített fürdőben a háncsot addig főzzük, amig a feltárás megtörténik, tehát amig a pektin, lignin, pentozán, stb. legnagyobb része a háncs- 65 ból kioldódik és a rostok meglazulnak, miáltal oly nyersanyagot kapunk, melyet használatos szakkifejezéssel hosszú-
