131223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóza kitermelésére növényi nyersanyagokból

ISI 123. 3 kénsavvá alakulnák. A mintegy 80 1 sav­tartalmú folyadékhoz ezután számítolt mennyiségű magnéziumkarbonátot adunk, majd a 9 tartányhan foglalt folyadékhoz 5 keverjük. Miután kevés magnéziumnitrát és kénsav hozzáadásával helyreállítottuk' az eredeti összetételt, az újból kb. 800 liternyi folyadékot újabb 100 kg nyers­anyag feltárására hasz'náljuk fel. 10 Az eljárás lényege nem változik1 , lía a közölt kiviteli példában használt magné­ziumnitrát és kénsav vizes oítfata helyett feltáriófolyadékként pl. salétromsav és kén­sav vagypedig csak salétromsav vizes oi­ls datát alkalmazzuk. Ez esetben a feltárást pl. olyan, a külső levegővei közvetlenül) szintén nem érintkező edényben visszük ki. amelynek gőzielvezfcstése nincs, hanem csak folyadék-kivezetése, pl. szivárnyája 20 van és amelyben a szükség szerint ap­rított nyersanyagot mintegy 4—20%-os salétromsavval vagy kénsavval elegyített salétromsavval, első fokozatkép csak 50° körüli hőmérsékletig melegítjük, míköz-25 ben a melegítés folytán 'előálló kismérvű túlnyomás a híg savat az edényből ki­szorítja. Ennek megtörténte után a most már folyadékmentes edényben a vissza­maradt, siavoldattal átitatott nyersanyagot 30 mintegy 80—95° körüli hőm érsekidre me­legítjük éis ezt a hőmérsékletet a feltá­rás befejeztéig, mintegy 3 / 4 —l L / 2 órán át, fenntartjuk. A bármikép is végzett feltárás, majd 35 ismételt kimosás után az alkáliákban old­hatóvá vált inkrusztálóanyagokat mintegy 0.5—2 o/o-os alkálihidroxiddal vagy alkáli­karbonáttal való főzés útján kioldjuk. Kb. 45—90 percig tartó főzés után a lúgot pl. 40 csavarsajtó alkalmazásával, eltávolítjuk, majd az anyaghoz kb. tízszeres mennyiségű, mosóvizet adunk, amelyet a diffúziós egyensúly beállta után szintén elvezetünk. Ezen első mosóvizet az előzőleg eltávolított 45 híggal egyesíthetjük ós a 2. ábrán példa­kép feltüntetett cellában, az alább ismer­tetett módon, elektrolízisnek vetjük alá. Esetleg rélszerű lehet az elkülönített fő­zöl újjot önmagá'ba;n3 vagyis a mosóvízzel 50 való' elegyítés nélkül, alávetni az elektro­lízisnek. Az anyagot az 'első mosás után tovább mossuk, ezeket a híg mosóvzieket a gyári vizekkel baj nélkül kivésethetjük. A' 2. ábra szerinti 10 cellának középső 55 13 terébe vezetjük be a kioldott inkrusz­tákat — főkép a lignin alkálivegyületét — tartalmazó lúg ós mosóvíz elegyét, ame­lyet kénsavval gyengén megisavanyítunk. A 11 és 12 diafragmákat úgy helyezzük el, hogy a vízzel töltött 14 anód- ill. 15 ka- 60 tód tér térfogata olyan legyen, hogy az utóbbiban mindjárt a ligninek kioldására alkalmas koncentrációban kapjuk meg az alkáli-, pl. nátronlúgoldatot. A 14 anód­térben ugyanekkor visszakapjuk a meg- 65 savanyításhoz szükséges kénsavat. A közép­ső 13 térben visszamarad a lignin szi­lárd állapotban, amelyet ülepítés és szűréi után különböző célokra hasznosíthatunk. Minthogy 1 kg nátronlúgnak a fentiek sze- 70 rinti regenerálásához mindössze 2—2.5 KW órára van szükség; amikor is termé­szetesen az ekvivalens mennyiségű, a megsavanyításra használt kénsavat is visszanyerjük, minthogy továbbjá az egy- 75 idejűén kapott lignin bizonyos célokra jól hasznosítható, a cellulózagyártásnak a fel­használt alkáliák elektrolizises visszanyeré­sével kombinált kivitele a gyártás gazda­ságossága szempontjából fontos. so Az elektrolízis, az ismertetett szakaszos Kivitel helyett, folytonos üzemiben is ki­vihető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás cellulóza kitermelésére szalma-, kukoricaszár-, fa- és egyéb növényi nyersanyagokból, amelyre jel'emzo, hogy a szükség szerint aprított nyersanyagot az inkrusztá'óanyagok feltárására folya- 90 dékkivezetőcsőveU célszerűen a legmé­lyebb pontjáról kiinduló szivornyával el­látolt, egyébként a szabad levegővel nem közlekedő edényben híg, mintegy 4—20 °,'o-os salétromsavval 50° körüli hőmér- 95 sékletig melegítjük, az eközben a melegítés fo\ytán előálló kismérvű túlnyomással ki­szorított folyadékot elvezetjük, a savol­dattal átitatott nyersanyagot az egyébként már folyadékot nem tartalmazó edény- 100 ben 80—95° körüli hőmérsékletre melegít­jük, e hőmérsékletet a feltárás befejezé­séig fenntartjuk, ezután a feltár! nyers­anyagot, a vissza tartott salétromsav el­távolítására, vízzzel ismételten kimossuk, 105 majd a feltárt inkrusztálőanyagok1 ki­oldására mintegy 0.5—2.0<>/o-os .alkáli-, pl. nátronlúg-, vagy szódaoldattal főzzük, végül, az alkáli eltávolítására, vízzel ki­mossuk, no 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kivi­teli módia, amelyre jellemző, hogy a fel­táráshoz a híg salétromsavoldat salél­romsavtartalmának egy részét, esetleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom