131223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóza kitermelésére növényi nyersanyagokból
ISI 123. 3 kénsavvá alakulnák. A mintegy 80 1 savtartalmú folyadékhoz ezután számítolt mennyiségű magnéziumkarbonátot adunk, majd a 9 tartányhan foglalt folyadékhoz 5 keverjük. Miután kevés magnéziumnitrát és kénsav hozzáadásával helyreállítottuk' az eredeti összetételt, az újból kb. 800 liternyi folyadékot újabb 100 kg nyersanyag feltárására hasz'náljuk fel. 10 Az eljárás lényege nem változik1 , lía a közölt kiviteli példában használt magnéziumnitrát és kénsav vizes oítfata helyett feltáriófolyadékként pl. salétromsav és kénsav vagypedig csak salétromsav vizes oils datát alkalmazzuk. Ez esetben a feltárást pl. olyan, a külső levegővei közvetlenül) szintén nem érintkező edényben visszük ki. amelynek gőzielvezfcstése nincs, hanem csak folyadék-kivezetése, pl. szivárnyája 20 van és amelyben a szükség szerint aprított nyersanyagot mintegy 4—20%-os salétromsavval vagy kénsavval elegyített salétromsavval, első fokozatkép csak 50° körüli hőmérsékletig melegítjük, míköz-25 ben a melegítés folytán 'előálló kismérvű túlnyomás a híg savat az edényből kiszorítja. Ennek megtörténte után a most már folyadékmentes edényben a visszamaradt, siavoldattal átitatott nyersanyagot 30 mintegy 80—95° körüli hőm érsekidre melegítjük éis ezt a hőmérsékletet a feltárás befejeztéig, mintegy 3 / 4 —l L / 2 órán át, fenntartjuk. A bármikép is végzett feltárás, majd 35 ismételt kimosás után az alkáliákban oldhatóvá vált inkrusztálóanyagokat mintegy 0.5—2 o/o-os alkálihidroxiddal vagy alkálikarbonáttal való főzés útján kioldjuk. Kb. 45—90 percig tartó főzés után a lúgot pl. 40 csavarsajtó alkalmazásával, eltávolítjuk, majd az anyaghoz kb. tízszeres mennyiségű, mosóvizet adunk, amelyet a diffúziós egyensúly beállta után szintén elvezetünk. Ezen első mosóvizet az előzőleg eltávolított 45 híggal egyesíthetjük ós a 2. ábrán példakép feltüntetett cellában, az alább ismertetett módon, elektrolízisnek vetjük alá. Esetleg rélszerű lehet az elkülönített főzöl újjot önmagá'ba;n3 vagyis a mosóvízzel 50 való' elegyítés nélkül, alávetni az elektrolízisnek. Az anyagot az 'első mosás után tovább mossuk, ezeket a híg mosóvzieket a gyári vizekkel baj nélkül kivésethetjük. A' 2. ábra szerinti 10 cellának középső 55 13 terébe vezetjük be a kioldott inkrusztákat — főkép a lignin alkálivegyületét — tartalmazó lúg ós mosóvíz elegyét, amelyet kénsavval gyengén megisavanyítunk. A 11 és 12 diafragmákat úgy helyezzük el, hogy a vízzel töltött 14 anód- ill. 15 ka- 60 tód tér térfogata olyan legyen, hogy az utóbbiban mindjárt a ligninek kioldására alkalmas koncentrációban kapjuk meg az alkáli-, pl. nátronlúgoldatot. A 14 anódtérben ugyanekkor visszakapjuk a meg- 65 savanyításhoz szükséges kénsavat. A középső 13 térben visszamarad a lignin szilárd állapotban, amelyet ülepítés és szűréi után különböző célokra hasznosíthatunk. Minthogy 1 kg nátronlúgnak a fentiek sze- 70 rinti regenerálásához mindössze 2—2.5 KW órára van szükség; amikor is természetesen az ekvivalens mennyiségű, a megsavanyításra használt kénsavat is visszanyerjük, minthogy továbbjá az egy- 75 idejűén kapott lignin bizonyos célokra jól hasznosítható, a cellulózagyártásnak a felhasznált alkáliák elektrolizises visszanyerésével kombinált kivitele a gyártás gazdaságossága szempontjából fontos. so Az elektrolízis, az ismertetett szakaszos Kivitel helyett, folytonos üzemiben is kivihető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás cellulóza kitermelésére szalma-, kukoricaszár-, fa- és egyéb növényi nyersanyagokból, amelyre jel'emzo, hogy a szükség szerint aprított nyersanyagot az inkrusztá'óanyagok feltárására folya- 90 dékkivezetőcsőveU célszerűen a legmélyebb pontjáról kiinduló szivornyával ellátolt, egyébként a szabad levegővel nem közlekedő edényben híg, mintegy 4—20 °,'o-os salétromsavval 50° körüli hőmér- 95 sékletig melegítjük, az eközben a melegítés fo\ytán előálló kismérvű túlnyomással kiszorított folyadékot elvezetjük, a savoldattal átitatott nyersanyagot az egyébként már folyadékot nem tartalmazó edény- 100 ben 80—95° körüli hőmérsékletre melegítjük, e hőmérsékletet a feltárás befejezéséig fenntartjuk, ezután a feltár! nyersanyagot, a vissza tartott salétromsav eltávolítására, vízzzel ismételten kimossuk, 105 majd a feltárt inkrusztálőanyagok1 kioldására mintegy 0.5—2.0<>/o-os .alkáli-, pl. nátronlúg-, vagy szódaoldattal főzzük, végül, az alkáli eltávolítására, vízzel kimossuk, no 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módia, amelyre jellemző, hogy a feltáráshoz a híg salétromsavoldat salélromsavtartalmának egy részét, esetleg