131205. lajstromszámú szabadalom • Geokémiai kútvizsgáló eljárás, főként széntartalmú üledékek, mint olaj, gáz stb. felkutatására
131205. 3 kloridot jelentenek 1 millió súlyrész vizsgált anyagra számítva. A —2— és —3— függélyesek által határolt terület aljára írt számok a —3— függélyestől szintén 5 balra növekvő értékben szulfát súlyré^ széket jelentenek ugyancsak 1 millió súlyrész mintára számítva. A diagramm átmenő vízszintes vonalaihoz jobb szélen írt számok a következő mélységeket jellő zik: 10001 megfelel 300 méter mélységnek 2000' megfelel 600 méter mélységnek 3000' megfelel 900 méter mélységnek 4000' megfelel 1.200 méter mélységnek 15 5000' megfelel 1500 méter mélységnek 6000' megfelel 1800 méter mélységnek A minták savban oldható alkatrésztartalmának .meghatározására minden egyes mintát ötven térfogatszázalékos vizes sa-2o létromsavval kezeltünk. Az így kapott kivonatokat szárazra 'bepárologta tluk és mértük. A haloid tártai om vizsgálatára a mintákat először alaposan kilúgoztuk vízzel és az így kapott kivonatokat elöntöt-25 tük. A mintákat azután megszárítottuk és mértük s ufána kezeltük elegendő menynyiségű savval abból a célból, hogy szétbontsuk a karbonátokat s ezután vagy ezzel egyidőben víz hozzáadásával elkc-30 szítettük a vizes kivonatokat. A kezeléshez salétromsavat használtunk. A kapott kivonatot azután közömbösítettük. Erre hidroxidok, éspedig alumínium- és vashidroxid vált ki, melytől a kivonatot szű~ 35 réssel szabadítottuk meg. A közömbösített szürletet aztán enyhén megsavanyítottuk salétromsavval és ezüstnilráttal titráltuk káliumkromát indikátor jelenlétében. Ez elemzések elvégzésére a közömbös 40 kivonatból csak egy részt használtunk fel s így a másik részlete vizsgálható volt más szervetlen iónra. Pl. ennek a rajzban ábrázolt példaképeni vizsgálatnak az elvégzésekor a közömbös kivonat egyik rész-45 letét báriumkloriddal titráltuk szulfátra tetrahidrokinon indikátor jelenlétében. Ha szükséges, a savban oldható'alkatrésztartalom meghatározására készített kivonatot fel lehet használni másféle ión meghat á~ 50 rozására is. ; Minden esetben a kútból a leírt eljárás szerint kapott szelvényeket jól kiöblítettük, mielőtt a vizsgálatra a laboratóriumba kerültek volna. 55 Már szóltunk arról a feltevésről, hogy e szervetlen alkatrészek változásai annak a ténynek tudhatók be, hogy a petróleumüledékekből kijövő gázok a vízrétegekre felhajtó nyomást 'gyakorolnak: és így a petróleum-üledékektől egy bizonyos távol- 60 ságban szervetlen sók felhalmozódását idézik elő s a petróleum-üledék felszínétől való távolság a vizsgált ponton abbot a megfigyelésből számítható, hogy a. nagyobb koncentrációk közelebb vamníuk az üledék 65 széléhez. Ez elmélet alapján lehet magyarázni a különböző szinteket, ahol ,a fúrólyukban a különböző iónok csúcsértékeit találjuk fel. A rajzot illetőleg a diagramm azt ,mu- 70 tatja, hogy a savban oldható alkatrészek legnagyobb koncentrációja 1425m (47c0 láb) mélységben mutatkozott. A lialonidtík legnagyobb koncentrációját kb. 1380 m (4600 láb) mélységben találtuk. A szulfátok leg- 75 nagyobb koncentrációja viszont IdáO m (4800 láb) mélységben mutatkozott. A halonidok nagyobb oldhatóságából ikövetkezik az, hogy várható, hogy ezek a petróleum-üledékekhez képest magasabban iíek- 80 vő szintekben rakodhatnak le, mint a :kevésb'bé oldható vegyületek, mint pl. a báriumszulfát, kálciumszulfát, kálchmikarbonát, magnéziumkarbonát stb. Ebből az okból kifolyólag a savban oldható alkat- 85 részek legnagyobb koncentrációjukat szintén ugyanabban a szintben mutatlják, ahol a vízben oldható alkatrészek koncentrációja a legnagyobb. Ez természetesen nincs mindig így minden kútban, de ab- 90 ban a kútban, amelyről a diagramm készült, ez volt az eset. Mind a három diagrammban azt találtuk, hogy e szervetlen alkatrészek koncentrációja a maximum elérése után te- 95 kintélyes mértékben csökkent azon a szinten, amely felett a termelés várható volt. A csúcsértékek fellépése e diagrammokban lényegileg ugyanazon a szinten egyértelmű bizonyítéka gáz- vagy olajtartalmú 100 formációnak az alatt a szint alatt, amelyen a csúcsérték fellép. Az a szóbanforgó kút, amelyben a rajz szerinti diagrammokat felvettük, kb. 1812 m mélységben (6040 láb) termelt. Ez a kút már a termelés ha- 105 tárához érkezett, ami abból a tényből is következik, hogy a szervetlen alkatrészek lényeges értékű koncentrációi állandóan kimutathatók voltak a termelő szinten. Ha a kút közelebb lett volna az üledék cen- no trumához, akkor a szervetlen alkatrészek koncentrációjának a maximumát a termelő szinttől nagyobb távolságban kellett volna észlelni.
