131198. lajstromszámú szabadalom • Fehérvasötvözet és eljárás előállítására

2 131198. sütésnél gázokat fejlesztett, ami által hajszálrepedések, hólyagok ;és ráncosodások keletkeztek. Az alapozó festék olyan anyagokból készül, amely az eddigi mázolások-5 nál vékonyabb réteget szükségei, ez a réteg azonban keményebb, szilárdabb, konzerválóbb, jobban védi a befestett anyagot, mint az eddigi mázolás. Tartósabb is annál és nem fordul elő az, ami az eddigi máid zolási eljárásnál igen gyakran előfordult, hogy oxidálódás következtében színváltozás állott be. így pl. laz eddigi drágia fehér mázolásoknál állandói volt a panlaisz, hogy rövid idő múlva a mázolás megsárgul, 15 vagy megszürkül. A szabadalmazni kért eljárásnál ez nem ferdulhat elő. Ugyanígy kizárt ezen újabb metódus szerinti mázolásnál a festék lepattogzása. A legerősebb napot is birja, anélkül, hogy az bár-20 mit is ártana. Ugyancsak nem fordul elő a festék megfakulása sem. Ha ezeket a tényezőket, illetve előnyöket is figyelembe vesszük, kétségtelen, hogy az eljárás a fenti részletezett megtakarításokon íelül, 25 tartóssága által még inkább olcsóbbá teszi a mázolást. A legfontosabb előnye az alapozófesték használatának azonban az, hogy a lenolaj hiányzik belőle. Ez a drága és jórészben importált anyag ma nem kap-30 ható, a csekély készletek zároltak, tehát a szabadalmazni kért alapozó festék megbecsülhetetlen pótanyag. Éspedig nem a közönséges értelemben véve, mert a pótanyagok mindig gyengébbek és rosszabbak, 35 mint az eredeti anyag, amelyet pótolnak, hanem számos előnyénél fogva sokkal jobb, mint az eddig használt mázolási eljárás és anyag. Olyannyira, hogy a lenolajimport későbbi megindulása esetén sem 40 kell ehhez a külföldi anyaghoz folyamodnunk, mely körülmény nemzetgazdasági szempontból nagy előnyt jelent. Igen figyelemreméltó még az a körülmény, hogy az eddigi eljárásban szüksé-45 ges színmázoláshoz, a »sovány festéshez« 35»/o terpentin volt szükséges, amely anyag ezentúl csaknem teljesen nélkülözhető lesz. Fontos pedig ez a körülmény azért, mert a terpentin mérges volta közismert, a szakmában dolgozó munkások igen gyakran 50 kaptak annak használatától mérgezéseket. A találmány előállítására a következőképen történik: I. 42o/o keményítőt, 42°/o ipari nádcukrot 55 vagy szöllőcukrot és 16% gumiarabikumot összekeverünk és a keverékhez nyolcszor annyi súlyú vizet adunk, majd az egész tömeget felfőzzük és azután melegen tartjuk. Ezután elkészítjük a következő kéve- 60 réket: II. ( Lemérünk az előző keverék súlya 5%ának megfelelő vizet, ehhez a vízmennyiség 30°/o-át kitevő méhviaszt, 25»/o terpentine 65 7«/o ipari glicerint, 30 o/o hamúzisírt és 8 o/o szeszt keverünk, mely tömeget összefőzve meleg állapotban az I. alatti keverékbe dolgozzuk bele. III. 70 Ennek megtörténte után a még mele^ tömeg egész mennyiségéhez annak 10°/QH-kilevő dcxtrint, valamint ezenkívül a szüi séges színű és árnyalatú festékporanyago. ive 11 keverni. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alapozó festék előállítására, azzal jellemezve, hogy keményítő, cukor 80 és gumiarabikum keverékét felfőzzük, ehhez méhviasz, terpentin, glicerin, hamuzsír és szesz összefőzött meleg keverékét adjuk, azután iaz egész mennyis éghez dextrint és porfestékanyagot kéve- 85 rünk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy dextrin helyett nyerstejet és gumiarabikum helyett más ragasztó anyagot, ke- 90 ményítő helyett pedig más fehérjét tartalmazó anyagot alkalmazunk. Felelős kiadó: dr. ladoméri SZMERTNIK ISTVÁN m. kir. szabadalmi bíró. „JÖVŐ" Nyomdaszövetkezet, Budapest, IX.. Erkel-u. 17, Tel.: 182-278. Fel. vez.: Demjén Ferenc