131192. lajstromszámú szabadalom • Erősítőcső

Megjelent 1943. évi február hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI 10 15 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131192. szám VII/j. osztály. — L—8575. alapszám. Erősítőcső. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1941. "évi november hó 22. Németországi elsőbbsége: 1940. évi november hó 27. Ismeretesek oly erősílőcsövek, amelyek­nek vezérlőelektródája nem a katóda és az ai:óda között vaii. Ezekben a kétlemezes csöveknek vagy piaiionnak nevezett csövek* ben a vezérlőelektróda a szálalakú katóda egyik oldalán foglal helyet, az anóda pe­dig a másik oldalán. A csövek áthatása nem változó. Hátrányuk, bogy kisülési ka­rakterisztikájuk nem egyforma; ez gátolta eddig ezeknek a csöveknek az elterjedését. A használatos elrendezésű csöveknél, amelyekben a vezérlőelektróda a katóda és az anóda között van, nagyon nagy frek­venciáknál az elektronok repülési idejének véges volta folytán erősen a rácskör csil­lapodik. Az elektronok az anóda felé irá­nyuló repülésük kezdetén a katóda és a rács közötti térben mozognak s az esetben, ha repülési idejük összehasonlíthatóvá vá-20 lik az erősítendő váltófeszültség periódu­sának időtartamával, energiacsere létesül közöttük és a váltólér között, mimellett az elektronok többnyire energiát vesznek fel e térből. Ez pedig azonos a rács-katódakör, 25 azaz a bemenőkör csillapításával. A találmány célja egyrészt oly erősítő­cső létesítése, amelyben a kimenőkor nem hat vissza a bemenőkörre, másrészt pedig a cső kisülési karakterisztikájának a vezér-30 lőelektróda megfelelő kialakítása és elren­dezése útján való megjavítása. A találmány szerint nagyon rövid hullámokhoz való erő­sílőcsövek vezérlőelektródáját nem az anó­da és a katóda közé helyezzük, hanem a katódát és a vezérlőrácsot megosztjuk s 35 egy-egy így keletkezett vezérlőelektródát két-két így létesült katóda közé helyezünk. Emellett a vezériőelektródák részben körül­veszik a kalódákat. A katódák téglalapala­kú lemezek, amelyeknek az anóda felé néző 40 keskeny oldala nincsen emissziós réteggel borítva. A katódák és az anóda között a kalődák közeiben elrendezett vczérlőráeso­kon felül további rácsok is lehetnek, ame­lyek árnyékolórácsként vagy fékezőrács- 45 ként hathatnak és hozzájárulhatnak a ve­zérléshez. Erősítőcsőként tudvalevőleg többrácsos csöveket vagy semlegesítő kapcsolási elren­dezésben alkalmazott csöveket használnak. 50 Minthogy az elektronok fent említett repü­lési ideje csak igen rövid hullámoknál vá­lik fontossá, többrácsos csövek mellett cél­szerűen oly csöveket használunk, amelyek­nek semlegesítő szervei a cső belsejébe 55 vannak beépítve. Ily csövek vezérlőelektró­dáját a találmány szerint a katóda és anóda közötti téren kívül helyezzük el, nehogy az elektronoknak az anóda felé irányuló moz­gásuk közben át kelljen repülniök a rács és 60 a kálóda közötti váltóteren. Ez esetben e tér és az elektronok között nem létesülhet energiacsere s ennélfogva az elektronok nem csillapíthatják a bemenőkört. A lalálmánj' az ismert kétlemezcs cső- 65 nek egy újonnan felismert tulajdonságát használja fel s evvel a csövet előnyösebbé teszi a használatos háromelektródás csőnél. A csatolt rajz a találmány néhány kivi­teli példáját szemlélteti. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom