131181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás barnított liszt előállítására

Megjelent 1943. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 131181. szám. IV/e. osztály. — H—11430, alapszám. Eljárás barnított liszt előállítására. Hoffmeister Gustav malomtulajdonos, Wehrstedt-Halberstadt. A bejelentés napja: 1942. évi március hó 5. A találmány 'eljárás barnított liszl elő­állítására. Barnított lisztet ezidejg oly­módon állítottak elő, hogy edényben zsírt hígfolyósságig hevítettek és azután a iisz-5 let a zsírban keverték és mindaddig to­vább hevítették, míg darás, illetőleg mor­zsalékos barna tömeg keletkezett. A találmány eljárás barnított liszt elő­állítására zsír alkalmazása nélkül, mely­;) nek azonos tulajdonságai vannak, mint az eddig zsír adagolásával előállított barna lisztnek. A találmány értelmében oly módon já­runk el, hogy a lisztet kétoldalúan fíítött 15 sík alátétre terítjük ki, majd egyen te Lesen 1.10—260 G° közötti hőmérsékletre hevít­jük, ezt követően fellazítjuk és megforgat­juk, majd hengerrel az alátétre újból rá­nyomjuk, végül újból fellazítjuk és új-20 ból az említett hőmérsékletre hevítjük, majd keverőkészülékben hűtjük és végül hengereljük és szitáljuk. Meglepő módon kitűnt, hogy ezzel a ke­zeléssel oly barnított lisztet kapunk, mely 25 például az élelmiszeriparbán használatos máriások és egyéb ételek előállítására al­kalmas. A találmány szerint előállított lisz­tet vízzel darás híg péppé keverhetjük' anélkül, hogy abban csomók képződnének. ;o Az ilyen lisztet tehát mártások, hűspástélo­mok vagy főzelékek elkészítéséhez igen egyszerű módon alkalmazhatjuk. A talál­mány szerint előállított liszt előnyös tu­lajdonságai különböző rendszabályok egye-35 sítésérc vezethetők vissza. E rendszabá­lyok sorrendje és kiviteli módja a kívánt eredmény elérése szempontjából lényeges. Az alacsony rétegben kileritett, majd be­vitelt és ezzel előpörkölt lisztet a fellazítás és ínegforgatás után az alátétre való rá- 40 sajtolással és ezt követő hevítéssel külön­leges, pörkölési eljárásnak vetjük alá. Az ezzel járó előnyös hatás valószínűleg az:­zal magyarázható, hogy iá liszt a Víz és egyéb gőzök lassú eltávozása következte- 45 ben messzemenően és kíméletesen dextri­neződik. E dextrinképződés azonban az eddig ismert eljárásoknál tett megfigye­lésekkel ellentétben nem jár a liszt öszi­szesülésével és összecsomósodásával, ha- 50 nem a pörkölési folyamat közben az át­alakulás, illetőleg dextrineződés a szem­cse belsejéig terjed, úgyhogy a liszt csiri­z esed és re már nem hajlamos. A találmány szerinti eljárás további elő- 55 nye abban van, hogy a pörkölési folyamat közben veszteségek nem keletkeznek. A nedvességet természetesen kihajtjuk, azon­ban a liszt tápértéke nem csökkén. A találmány szerinti eljárással rozslisz­tet 150—170 Gü közötti hőmérsékleten kü­lönösen előnyösen barníthatunk. Barnított búzaliszt előállításához célszerűen 170—200 C° közölli hőmérsékletet alkalmazunk. A hevítés időtartama minden egyes bevílési szakaszban mintegy 15—30 perc. Ha erősen kötőképes barnított lisztet kí­vánunk előállítani, amilyent főleg a hen­tesiparban, például húskonzervek előállí- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom