131172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi rostanyagok feltárására

Megjelent 1943. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131172. szám. XIV/a/1. (IV/h/1.) osztály. — G—9427. alapszám. Eljárás és berendezés növényi roslanyagok feltárására. Dr. Buday-Goldberger Antal gyárigazgató és Palme Gusztáv üzemvezető, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi január hő 31. Ismeretes hogy az elemi klór növényi oslanyagokra olymódon hat, hogy a lig­nnel és penlozánnal oldható klórve^yü­ot alkot, majd pedig hosszabb , beha­•a vagy hőhatásra a cellulózét is meg­adja; kellő időben félbeszakított klór­:lés után azonban a ligninvegyületek dha'ók és tiszta cellulózé marad vissza, a folyamat felhasználható növényi gokból cellulózarostok termelésére, ek fonóipari és egyéb textilipari cé­alkalmasak. mert eljárások gyakorlati keresztül­iél azonban különböző nehézségek (.átkoztak, melyek annyira súlyosak, -.y az eljárás a gyakorlatban csak arány­g kevés alkalmazásra talált. Á klórgázzal égrehajiott kezelés folyamán ugyanis oly nagy hőmennyiség válik szabaddá, hogy a fellépő magas hőmérséklet miatt a cel­lulózé nagyrésze tönkremegy, illetőleg ri­-le.csége miatt textilipari felhasználásra al­kalmatlanná válik. A találmány főcélja a klórgázzal cellu­lózé rostokat tartalmazó növényi anya­gokat olykép feltárni, hogy a magas hőfo­kok keletkezése és így a cellulóza rideggé álása ekerülhclő legyen, hogy ilymódon >minőségű pamutszerű anyagokat állít­hassunk elő. A találmány lényege az, hogy a kezelen­dő anya;;ol oly ..toronyban vagy kamrában tesszük ki a klórgáz hatásának, mely re­keszekre van osztva és az egyes rekeszek­ben aránylag kis mennyiségű, egymástól közzel elválasztott fostmennyiségek van­nak, amelyek egyrészt önmaguktól is jól hűlnek, másrészt pedig lehetővé teszik azt, hogy szükség esetén hatásos, mesterséges hűtést alkalmazzunk. A csatolt rajz a találmány szerinti be­rendezés példaképem kiviteli alakját váz­latosan ábrázolja. Az —1— reakciós-to­ronyban Víszintesen fekvő —2— válaszfa­lak vannak, amelyeken a kezelendő rost­anyag —4— halmazai feküsznek. A —2— válaszfalaknak oldalt felfelé hajló illetve függőleges —9— nyúlványai vannak, hogy a rostanyag ne essen le a válaszfalakról. A válaszfalak előnyösen lyukacsosak, vagy 50 szitaszerűek a gáz átbocsáiása végett, lehet továbbá a rekeszek szélénél helyet hagyni a gázok á'áramolia'ására. Mindez azonban nem feltétlenül szükséges, lehet a rekesze­ket egymástól teljesen elválasztani és ez 55 esetben mindegyik rekeszben levő anyagra csak az a klórgáz hat, amelyet e rekesz­be vezettürnk. be vezettünk. A gázbevezetés a —3— csövön át törté- 60 nik, éspedig tetszésszerinti gázforrásbóL) tehát pl. gázpalackból, vagy olyan klór­vegyületből, amelyikből klórgáz szabadul fel. A —3— cső —8— elágazásai a gázt az egyes rekeszekbe vezlik, amelyekben az 65 anyagnak lazán elhelyezett, vékony —4— rétege van és így a klór hatása gyors és tökéletes, mert a gáz a rostanyag-halmaz minden részéhez jól hozzáfér, de emmel­lett az anyag nem is melegszik túlsá- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom