131166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti festékképek előállítására

Megjelent 1943. évi február hó 15-éu. MAGYAR KIRÁLYI ÄS» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131166. szám. IX/f. osztály — F—9564. alapszám. Eljárás fényképészt'ti f es lékképek előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Farkfurt a/M. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 22. Németországi elsőbbsége: 1940. évi október hó 22. Fényképészeti festékképek előállításához olyan fényképészeti anyagokat alkalmaznak ,amelyek különféleképen szlenzibilizált halogénezüstemulziókat vagy több 5 réteg alakjában, vagy finom részecskék alakjában réteghordozón tartalmaznak, mimellelt egy vagy valamennyi halogénezüslemulzióban festékképzők vannak jelen, melyek' oly miértékben diffuziióállók hogy 10 az egyik halogénezüslemulziórétegből vagy halogénezüstemulziőréiSziecskéből nem vándorolnak át. 'egy másikba és amelyeket a kép létesítése végett kívülről alkalmazott reagens segítségével, például második fes-15 tékképzővel, a képet alkotó festékké alakítanak át. Használtak már olyan halogénezüstemulziókat, amelyek a képet alkotó festékeket kezdettől fogva tartalmazzák, mimellett a festékkép előállítása végeit 20 ezeket a festékeket az ezüstöt tartalmazó helyeken szélroncsolták, ami például az eljárás egyik legismertebb foganatosíiási módja szerint az eziistfestékkifehérítő eljárással történik. Mivel a legutóbb említett 25 eljárásnál festett rétegeket alkalmaznak, ez az anyag felvételi célokra nem használható, hanem gyakorlatilag csak mint másolóanyag alkalmas. Ez a hátrányuk mindazoknak az eljárásoknak, amelyek 30 festett rétegekkel dolgoznak. E hátrány kiküszöbölése végett az ezüstfeslékkifehérílő eljáráshoz oly halogénczüsteinulziórétegek alkalmazását javasolták, amelyek festék összetevőket tartalmaznak, mimellett 35 a megvilágítás, illetőleg előhívás után a halogénezüstemulzió rét egekben a festékeket előállítják, majd az ezüstfestékkifehéríLő 'eljárás, szerint a festékeket a kép felépítésének megfelelően szétroncsolják.. Ez az eljárás természetesen annyiban körül- 40 menyes, amennyiben először a festéket minden egyes rétegben egyenletcsen kell előállítani, majd a festéket második munkamenetben az ezüstrészképeknek megfelelően szét kell roncsolni. 45 Ismeretes olyan eljárás is, amelynél az ezüstképet közvetlenül azoí'estékképpé alakítják át. Ennél az eljárásnál az ezüstképet diazo-oldatokkal való kezeléssel ezüstanlidiazolátképpé alakítják át, melyet az- 50 után alkalmas módon, a rétegekben már jelen levő azokapcsolóösszetevőkkel festékképekké kapcsolnak. Ismeretes olyan javaslat is, amely szerint az ezüstképet olymódon alakítják azo- 55 festékképpé, hogy az ezüslképet oldható nitritvegyüleUé alakítják és ezzel a nitritvegyülettel azokapcsolóösszetevőkből, amelyek a halogénezüstemulzióban vízben oldhatatlan alakban voltak jelen, azofesléke- 60 ket létesítenek. Emellett az oldhatatlan azofestékösszetevőket a zselatinemulzióba úgy kell bevinni, hogy ezeket a vízben oldhatatlan összetevőket oldalból a zselatinban csapják ki. Azonban mindig újból ki- 65 tűnt, hogy azok a halogénezüstemulziórétegek, amelyek ilyen, zselatinban pelyhek alakjában jelenlevő festékképzőket tartalmaznak, festékképek előállításához nem alkalmasak, mert e pelyhek alakjában ki- 7P