131128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy viszkozitású, ragasztó tulajdonságú növényi nyálkák nyerésére
Megjelent 1943. évi február hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131128. szám. IV/h/1. osztály. — 0—1817. alapszám. Eljárás nagy viszkozitású, ragasztó tulajdonságú növényi nyalkák nyerésére. Dr. Ofner Alfréd oki. vegyészmérnök, Újpest. A bejelentés napja: 1941. évi július hó 31. Az irodalom ós szabadalmi leírások szerint a fenti célokra alkalmas növényi termékek nagymolekulájú, különböző nevek alatt ismertetett szénhidrát anyagokból ál-5 Iának, melyek részint szabad savak (pektinsavak, alginsavak, arabinsavak stb.), részint azok Ca- és Mg-sői alakjában fordulnak elő. Az utóbbi vegyületek vízben egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben 10 oldódnak. A kivon a tolásra vonatkozó előírások két különböző elven nyugodtak: az egyik híg ásványi-savas előkezelés révén szabadította fel a .nyálicasavakat, m>elye-< bet azután híg szódaoldat segélyével Na-f 15 sókká alakítva választott el az erősen duzzadt, de oldhatatlan sejt-cellulózától; a másik közvetlen szódás kezelést ajánl a Caós Mg-ionok eltávolítására. A fenti eljárások hideg vagy langyos kezelést írnak 20 elő, arra való hivatbozássial, hogy a növényi nyalkák oldatai magasabb hőmérsékleten leépítődnek — hidrolízist szenvednek 7 - és így értékes tulajdonságaikat nagyrészben elvesztik, 25 A következőkben ismerteteti eljárás kél teljesen új és lényegbevágó elven nyugszik: az egyik a Ca- és Mg-ionoknak oxalátsók alakjában való eltávolítása, a másik pedig a kivonatnak forró oldószerrel ii; való készítése. Na- illetve NH4 -oxalat oldat a növényi nyalkák kioldásánál nemcsak azért 'előnyös, mert semleges kémhatásánál fogva semmiféle szénhidrát hicL-rolizáló hatást nem fejt lei, hanem azért is, mert használatánál nem kerülnek csere- 35 bomlás révén anorganikus elektrolitek az oldatba, melyek ugyancsak csökkömthetik a nyert kivonat viszkozitását. A kivonatolásnak magasabb hőmérsékleten való végzése pedig azért bizonyult igen elő- 40 nyösiiek, mert ílymódon a növényekben mindig jelenlevő enzimek leépítő hatása kiküszöbölést nyer. Példa: Finomra őrölt, száraz tengeri algát, vagy 45 karraghenport 5o/0 NH 4 -oxalat és 2.5°/o (NHd )CO s vizes oldatával kezelünk oly arányban, hogy egy 4%-os nyálka-kivouatot nyerjünk. A műveletet langyosan kezdjük, majd folytonos keverés közben felmegyünk 75—80 C°-ra és az elegyet ezen hőmérsékleten tartjuk x j 2 óna hosszáig. Az ílymódon nyert sűrű oldatot a keverés kikapcsolása nélkül lehűtjük kb 30 C°-ra, mjajd pár órai állás után elválasztjuk az oldhatatlan részektől. Mivel a Vissziamaradó duzzadt cellulóza makacsul tart visszja tetemes menynyiségű nyákot, jobb hozadék biztosítása céljából ajánlatos a következő munkamenethez szükséges vízmennyiséggel a paszszírozási maradékot melegen kilúgozni. Az így nyert növényi kivonatok úgy közvetlenül, mint megfelelő szárítás útján nyert, vízben oldható porok formájában *>5 alkalmas textil-, bőr-, papíripari stb. célokra. 50 55 60
