131118. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas acélszalagból álló mérőeszköz
2 131118. mértékben, hogy a szalag e szakaszának görbületi sugara kisebb, mint a tok belső terében keletkező menetek görbületi sugara 5 Ismeretesek acélból készült és kerek dobozban elhelyezett mérőszalagok, melyeknek a tokba tolt vége befelé meg van hajJ lítva, hogy a szalag betolása könnyebb legyen. A mérőszalag belső végén a talál-10 mány szerint kialakított, íéiköralakú, hajlított ívnek azonban az a célja, hogy a mérőszalagnak a rúdalakú tokban való kifogástalan vezetését biztosítsa és különösen, hogy a menetek hajlásában a mérő-15 szalag mozgását gátló erők ne lépjenek fel. A tok belső felületén, előnyösen az acélszalag ívelt szakaszai között, csúsztató bordákat alakítunk ki, melyek a tokfalba sajtolt harántbordák lehetnek. E csúsztató 20 bordák következtében a menetek hajlásának kezdetén és végén fellépő erőket a hosszfalak közepe felé vezetjük le. A mérőszalag tokját két teljesen egymásba tolt alsó és felső részként alakítjuk ki, mímel -25 lett a csúsztató bordákat csupán a tok alsó részében rendezzük el úgy, hogy a tok alsórészét átfogó felső tok rész az alsó részbe sajtoli harán(.bordákat elfedi. A találmány szerinti acélszalagot rend-30 kívül pontos mérésekhez is használhatjuk. Ezl az a körűiméin' is elősegíti, hogy a szalag hosszbeosztása a mérőszalag szabad végén elrendezed, önmagában ismert ütköző külső élén kezdődik és a rúd-35 alakú (ok hosszéle a mérőszalag hasítéka mellett, az ütköző vastagságának megfelelő mérettel, a homlokoldal síkja inögé van eltolva. Ennek az intézkedésnek a jelentőségét 40 az ismer (ételt kiviteli példa kapcsán bővebben magyarázzuk. A találmány szerinti mérőszalagot végül úgy is kialakíthatjuk, hogy a szalag külső végén kezdődő hosszbeosztás a mérősza-45 lagnak a tok belsejében levő ütközőcsapjainál végződik, a szalagnak azonban ez ütközőkön túl, a tok belsejében folytatódó:, a tok hosszával azonos hosszúságii szakasza van, mely ívalakban hajlított részben 50 végződik. Ekkor a tok az acélszalag belső végét a szalag teljesen kihúzott állapotában is biztosan vezeti. A rajz a találmány szerinti acélszalag kiviteli példáját mutatja. 55 Az 1. ábra a rúdalakú tokban elhelyezett acélszalagot, részben kihúzott állapotban, távlati képben mutatja, a 2. ábra a rúdalakú tokrész metszetét részben kihúzott szalaggal tünteti fel, a 3. ábra a 2. ábra III—III vonala men- 60 tén vett metszet, a 4. ábra a 2. ábrának megfelelő tokot tünteti fel, melynél a szalag a tokból a beosztás teljes hosszában ki van húzva. A találmány szerinti mérőkészüléknek é5 hosszélén 2 hosszbeosztással ellátott 1 tokja van A tok la alsó részből és azt borító lb felső részből áll (3. ábra). A 3 mérőszalag külső végén 4 ütköző van. A szalag a tokba a (5 homloklap éle mentén 70 kialakított 5 hasítékon át csúsztatható. A 3 szalagnak a tok alsó la részében való csúsztatását a haráutbordakéiit kialakított 7 csúsztatóbordák könnyítik meg. A 7 harán(bordákat a tok felső lb része kifelé 75 elfedi. A találmány szerinti eszközzel való mé-' rést azzal könnyítik meg, hogy a rúdalakú tok 9 hosszoldala, mégpedig mind az la, mind pedig az lb tokrészre vonatkoztatva, 80 az 5 hasítéknál, ia 10 hivatkozási jellel jelölt helyen, a 1 ütköző vastagságának megfelelő mérettel rövidebb, mint a — b inérel, mimellett a 3 mérőszalag 3a liosszbeoszlása a 1 ütköző külső élén kezdődik. g§ IIa például oly hosszat mérünk, mely a 2. ábrán feltüntetett •— c—- távolságnak felel meg, akkor a 4 ütközőt a mérendő test oldalára fektethetjük, mimellett a tárgy másik éle a 9 lemez 10 helyen levő élére 90 támaszkodik. Mivel ebben az esetben az —a— távolság a —c - távolságnak felel meg, a mérés eredményéi: a mérőszalagon, az 5 él mentén nagy pontossággal leolvashatjuk, még miközben a tárgy a 4 üt- 95 kőző és a 10 él közé van fogva. Mivel azonban a mérőszalag helyzete önmagától a mérendő tárgyról való eltávolítása után sem változik, a mérés eredményét a szalagnak! a mérendő tárgyról való eltávolítása íoo után is pontosan leolvashatjuk. Ha valamely tárgy belül fekvő méretét mérjük, akkor a 4 ütközőt a mérendő belső tér baloldali ütközőfelületére, az 1 tok 11 homlokoldalát pedig a mérendő belső tér íos jobboldali ütközőfelületére fektetjük. A mérés eredményéi ebben az esetben úgy kapjuk, hogy a rúdalakú 1 tok állandó hoszszát a kihúzott mérőszalagon leolvasott —a— távolsághoz adjuk. Ebben az esetben no is feltétlenül pontos mérési eredményt kapunk, mert a rúdalakú tok 10 élének helyzíetét ily mérés esetében nem vesszük1 fi-
