130975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos rövidhullámok előállítására és erősítésére
3 130975. azt tetszőleges elektródarendszerbe ve. zetjük, például erősítjük. Ezzel azt az előnyt érjük el, hogy a szekunderemiszsziós katódából kiinduló elektronáram-5 ban az elektronok sebességei között már nem állanak fenn különbségek és ezért lényegtelen, hogy a szekunderemissziós elektródától milyen távolságban van az az elek-tródarendszer, illeío tőleg az az elektróda, amely a szekunderemissziós áramot felveszi. Ennek következtében a szerkesztőnek lényegesen nagyobb szabadsága van, minit az eddig ismert sebességmodulációs 15 elektroncsövek esetén. Ezenkívül nem kell az energiának az elektronsugárbójl való Vételezéséhez meghatározott elektródarendszereket alkalmazni. Nincs szükség üreges rezonátorokra, bár ilye-20 nek természetesen alkalmazhatók. A szekunderelektródából kiinduló elektronáramot például rezgőkörrlel összekötött Heil-féle rácsra vezethetjük és azon rezgéseket gerjeszthetünk. A sze-25 kunderemissziós elektróda mögött azonban szekunderéi ektronsokszorozó rendszert is rendezhetünk el és az elektronáramot több fokozatban tovább sokszorozhatjuk, mimellett a csőből kive-30 hető teljesítmény a bemenő teljesítményfokozása nélkül növekszik. A cső kimenőköre a karakterisztika merede-* kébb volta következtében kisebb ohmos ellenállású lehet és nagyobbak .le-35 hétnek a frekvenciakörzet és az a frekvenciasáv, amellyel a cső alkalmazható, ellentélben az üreges rezonátorral összeépített csövekkel, amelyeknél a frekvenciakörzet és a frekvenciasáv 40 egyszersmindenkorra adottak. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezést a rajzban tüntettünk fel. Az 1. ábrában 1 a katőda, 2 az elek-45 trónok sebességét moduláló vezérlő rendszer. Ez a vezérlő rendszer két 2a és 2b elektródából van. Ha e két elektróda közé Vezérlő feszültséget kapcsolunk, úgy azok közölt villamos kel-5o tős réteg keletkezik, melyen való áthaladása közben az elektronsugár sebességét moduláljuk. A 2 vezérlő rendszerhez csatlakozik a 3 gyűjtő tér, amelyben az eleklronok sebességmodulációja 55 sűrűségmodülációvá alakul. A 3 gyüjtőtér elhagyása után az elektronok a 4 szekunderelektródára csapódnak. A sűrűségében modulált eletronáram a 4 •elektród án szekund ereltektr o n áramo t vált ki, amely már csak sűrűségében, de 60 nem sebességében modulált. Az ábrában további elektróderendszert, 6 Heilféle rácsot tünLettünk fel, mely rezgőkörrel van összekötve. Ezen az elektródarendszeren való álrepülésük közben 65 az elektronok rezgéseket gerjesztenek. A 8 rendszernek a 4 szekunderelektródától való távolsága tetszőleges lehet, mert az 5 íélektronsugár már csak sebességében modulált. A 6 elektródarendszeren 70 való áthaladása közben az elektronaramot a 7 gyűjtőelektróda veszi fel. A. cső üzemében tekintettel kell lenni az egyeá elektródákra kapcsolt legelőnyösebb feszültségekre. A felvett pél- 75 dában a 2 vezérlő rendszer a katódával szemben egészéhen \]b t feszültségre van kapcsolva. A vezérlő rendszer váltófeszültsége Ul5 U 2 az az egyenfeszültség, amely a 3 gyüjtőteret körülvevő Fara- 80 day-kaülkára van kapcsolva. Us a 4 szekunderelektródának az 1 katódával szembeni egyenf észül tsége. Ha a csövet mint vevőerősítőt használjuk, akkor előnyös, ha a feszültségleket úgy vá- 85 lasztjuk meg, hogy az a sebesség, amelylyel az elektronsugarat az Ubi, U2 és U s egyenf eszültségek gyorsítják, lényegesein nagyobb, mint az elektronsugáriniak az a sebességváltozása, amelyet az UL ve- 90 zérlőfeszültség létesít. \]1 feszültség tehát kisebbre választandó, mint az Us feszültség. Ezeket a viszonyokat a 2. ábrában tüntettük fel, amely a & szekunderemissziós tényező ós a 4 szekun- 95 dereiektródákra felcsapódó elektronok sebessége közötti összefüggést mutatja. A szekund er emissziós tényezőt az ordinátára, az elektronok sebességét az abszciszára vittük fel. A 2. ábrából látha- 100 tó, hogy a szekunderemissziós tényezőnek egy bizonyos elektronsebesség esetén határozott maximuma van. A gyorsító egyenf észül tségeket előnyösen úgy választjuk meg, hogy a szekunder- 105 emissziós tényezőnek a lehetőség szerint maximális értéke van, egyben a vezérlő váltófeszültséget az elekitródaegyenfeszüHségekkel szemben oly kicsinyre választjuk, hogy a szekunderemissziós té-110 nyező az elektronoknak a vezérlő váltófeszül Iséjggel meghatározóit sebességváltozása következtében csak kevéssé változik. Ha például a vezérlő váltófe-