130947. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék

t'i^pi|^|ip!W»». ,1 <r>5pr? ll 'T w ^* ti ' v Megjelent 19431 'évi január hó 15-én. MAGYAR KiltiLYI SZABADALMI BÍÉÓ'SÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS ÍSÍÖ947. szám; XIV/b. osztály. — R—8323. alapszám. Szövőszéik. ftosenfeld Imre textilgépgyári képviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi december hó 2. Az ismeretes szövőszékeknél a szádkép­zés céljára riyüsikeretek és nyüstszálak, a velülékfonalak leverésére pedig külön szövőborda van alkalmazva. E nyiislkerc-5 lek, valamint a külön szövőborda a szőr vőszék előállítási költségéi erősen növelik1 , kezelését pedig megnehezílik, ami főleg házi szövőszékeknél hátrányos, melyeket a szegényei* emberek' számára kell köny-10 nyen hozzáférne!ővé lenni. De hátrányosak ez ismert szövőszékek azért is, meri a láncf onalaknák a nyüslszálukba való be­fűzése igen hosszadalmas munkával jár, amellett pedig a nyüslszálak alkalmazása 15 folytán a lánc-fonalak erős súrlódásnak vannak kitéve, és így könnyen szakadnak. Mind e hálrány kiküszöbölődik a lalál­mánynál. Ennek lényege az, hogy a szö­vőszék a láncszádképzésre, valamint a ve-20 tü'ékfonalak leverésére közös szervvel van ellátva, mely elmozgatható mind a lánc­fonalakra merőleges irányban, mind a láncfonalak irányában, vagy ez utóbbi iránnyal a derékszögtől eltérő szöget be-25 záró irányban. A csatolt rajzon a találmány példaké­pen felveti kiviteli alakjában van feltün­tetve éspedig az 1. ábra a szövőszék oldalnézete, a 30 2. ábra a szövőszék elölnézete és rész­ben metszete, a 3—4. ábrák pedig a szádk'épző szervnek, valamint a láncf onaláknak két ellentétes munkahelyzetéi'mutatják vázlatos rajzban, 35 szövés közben. A! rajzon —a— jelöli & szovősziék állvány­zatát, —b— a 'lánchíengiert —c— az árur hengert, —d— és —f— pedig a lánchíeh.­gérfle és az! árühehgerre felvetett két, egy­más mellett haladó láncf onálat. 40 Az —a— állványzaton á — g— tengely körül elforgatható —h— labpó vari meg­erősítve, melynek egyik' végéhez az1 —i— bordaládá van — j— csap körül elforglat­hatóan hozzáerősítve. A bordaládának a 45 láncfonalak irányábjan történő elmozdulás sának hiatárolásáriá —k— ütközők vannak alkalmazva, a láncfönalákrá merőleges iíá­nyű elmozdulásának határolásara piedig a bordaláda két oldalán a — lq— csapok 50 vannak megerősítve. Ebbe a bordaládába van az —m— nyüsLborda ki cserélhet őem behelyezve, melynél az egyes. —n— szövő­bordafogak közepén a láncfonal befűzé­sére —o— szem van kialakítva. Az—o— 55 szemek kialakítása telszésszerinü módon iörlénliel, pl. lehet két-két szomszédos bor­dafogaL összeforrasztani úgy, liog^ köze­pén lyukat hagyunk, vagy pedig a bordafo­gakai vastagabbra' készítjük és középen 60 átfúrjuk, vagypedig a bordafogakat kö­zépen átvágjuk és az átvágás helyén egy­egy szemel forrasztunk be, stb. A —d,! f— Jáiicfonalak' felvetésekor azok befűzése az eddigi befűzési módtól eltérően 65 olymódon történik, hogy kél-két szom­szédos —d, f— láncfonal közül az egyik - -f— fonalat az —n— bordafog —o— sze­mén, a másik —d— fonalai pedig két bor­dafog közötli —p— résen fűzzük ál, mely 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom