130922. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pont-vonással billentyűzött vezetősugár álló jelzésére

2 Í3Ö92Í •>*«* nalkázolt területek még egyforma nagyok. A c) diagram szerinti kis frekvenciájú vál­tóáramkeveréket aluláteresztő szűrő segé­lyével torzítás nélkül megtisztíthatjuk az 5 összes zavaroktól, mert a keverékben jelen­levő 10 hertzig terjedő frekvenciák könyf­nyen elválaszthalóak a zavaró frekvenciáid­tól, amelyek kll i. 20 herlzrrél kezdődnek. A c) diagram szerinti váltóáramkeveréket tü-10 körképszerűen négyzetes karakterisztikájú csőrendszerbe vezetjük, mikoris az a fél­hullám, amely a rácson azonos terület mel­lett sokkal nagyobb amplitúdóval jelentr­kezik, a karakterisztika anódaoldalán meg-15 felelően erősebben megnövekszik, úgyhogy egy különbözei! kapcsolású műszert kilen­gésre késztet a most már nagyobb terü­letű oldal felé. A d) diagram .a területi torzítás után jelentkező jelalakot mutatja. 20 A jelzés hullámosságát megfelelő nagyságú időállandójú szervek alkalmazásával lehet az elfogadható mértékre csökkenteni. A 2. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas kapcsolási el-25 rendezés kivileli példája. Az É vevőkészü­lék kimenőkapcsain aszerint, hogy a vett jelkeverékben a pontok vagy a vonások vannak-e túlsúlyban, a kapcsolási vázlat alatti felső Vagy asló diagramsor első dia!-30 gramja szerinti feszültségek létesülnek Ezeket a feszültségeket a V erősítővel fel­erősítjük (második diagram) a Gt egyeiu­irányítóval egyenirányítjuk (harmadik diar gram) s az U transzformátorba vezetjük. 35 A transzformátor oly méretezésű, hogy a billentyűzött frekvenciákat és ezek harmo­nikusainak egy részét a fázis és az ampli­túdó megváltoztatása nélkül viszi át. Ha pl. a billentyűzött frekvencia 1 hz, akkor 40 elegendő, ha a transzformátor a feszültségf­görbének a 10 hertzig terjedő frekvenciák alkotta részeit alakváltoztatás nélkül viszi át. Fourier szerint egy derékszögű részeki­ből összetett görbét, mint amilyen a ponlj-45 vonás billentyűzéskor keletkezik, egy alap­frekvenciára és ennek megfelelő harmoni­kusaira lehet szétbontani. Ha a transzfor­mátor nem lökőtranszformátor mqdjara működik, hanem az alapfrekvenciát és az 50 1—10 hertzig terjedő harmonikusokat fá­zisuk és amplitúdójuk megváltoztatása nél­kül Viszi át, úgy a transzformátor kimenő­kapcsain a jelek ismét eredeti alakjukban, azaz zavaró alakváltozásoktól mentesen je-' 55 lentkeznek, mégpedig egyenáramú részük nélkül. A transzformátornak nagyon nagy induklivilásúnak és kis ohmos ellenállá­súnak kell lennie, s elsődleges tekercselése ellenállásának nagynak kell lennie a Gi egyenirányító ellenállásához képest. 60 ' Az egyenáramú részüktől megszabadított jeleket egy oly G2 egyenirányítóba vezet­jük, amelynek erősen görbe karakteriszti'­kája van, minek folytán a jelfeszültség dia­gramjának egyik fele eltorzul, azaz területe 65 aránytalanul megnövekedik (negyedik dia­gram). Az RÍ és R2 ellenálláson aztán oly egyen­feszültséget kapunk, amelynek irányát a túlsúlyban levő jel szabja meg (ötödik dia»- 70 gram). Ezeket a feszültségekét különbözeti kapcsolásban Ct, C 2 kondenzátorokhoz ve­zetjük, amelyeken ennélfogva a túlsúlyban levő jeltől függő arányú U egyenfeszültség jelentkezik. A G3 és G 4 szelep arra való, 75 hogy elnyomja az esetleg a transzformátori­tól a G3 —R t —R 2 —G 4 úton folyó kiegyen­lítő áramot. A 3. ábra a találmány foganatosítására való berendezés más kiviteli példáját mu- so latja. Az E vevővel vett és felerősített fe­szültség (első diagram) egy Gx egyenirányí­tóba kerül, amely mögött egy a hangfre­kvenciát rövidnezáró C3 kondenzátor és egy az egyenirányító munkaellenállását alkotó 85 R3 ellenállás van. Az így a hangfrekvenciás összetevőjétől megtisztított jel feszültséget (második diagram) egy L fojtótekercsből, soros kapcsolású C4 kondenzátorból és pár 1 ­huzamos kapcsolású R4 ellenállásból össze- 90 fett R—C—L tagba vezetjük. A soros kap­csolású L—C4 rezonanciakör rezonancia­frekvenciája az átvitelre kerülő frekven­ciakörzetnek körülbelül a közepén van. Ha tehát az előbbi példának megfelelően az 95 1—10 hertzig terjedő körzetet kívánjuk át­vinni, úgy a rezonanciafrekvencia célsze­rűen 2—3 hz. Az R—C—L tagból a jel eredeti alakjában, de egyenáramú részétől megszabadítva kerül ki (harmadik diagram) 100 és a G2 egyenirányítóba jut, amelynek erő­sen hajlított karakterisztikája van s mely ennélfogva területtorzítást idéz elő (negye­dik diagram). A G3 , G 4 szelepek, R 1; R 2 ellenállások és C1; C 2 kondenzátorok szerepe 105 ugyanaz, mint a 2. ábra szerinti elren­dezés esetében; a kondenzátorokon a túli­súlyban levő jeltől függő irányú U egyenj­fészültségét kapunk (ötödik diagram), amely alkalmas álló irányjelzés kiváltására. 110 A 4. ábra szerinti kapcsolási elrendezés esetében a területborzítást kondenzátorok feltöltésekor és kisülésekor ható különböző időállandójú tagok idézik elő. A kisülési

Next

/
Oldalképek
Tartalom