130899. lajstromszámú szabadalom • Aknakemence, kiváltképen lepárlókemence az öblítőgáz központos bevezetésével

2 1'3 0S9 9. les süllyedését az előnyösen gyűrűalákúan kialakított és egymás fölött nagyobb számban elrendezeti gázkibocsáló . hasítékot _ sem zavarják. Ennek következlében a ki-5 bocsátó hasílékok számát fokozhatjuk. Az említett előnyök következtében a találmány szerini berendezés különösen tapadó' kőszén lepárlásához alkalmas. A találmány értelméiben továbbá az öb-10 lítőgáz kibocsátására való hasííékokat különböző magasságokban a hengeres töltőtestnek két helyén is kialakíthatjuk. Ekkor adott esetben az öbiítőgázi egy részét a kemence magasabban fekvő-• szakaszaiba' 15 vezethetjük, pl. avégből, hogy a magasabb szakaszokban a lepárlandő anyagot egyszerű módon előkezelésnek vessük alá, pl. szárítsuk, vagy szenesítsük. A felső töltőtestet adott esetiben a lepárlási gázok el-20 vezetésére vagy egyéb célokra is h; szhosíthatjuk. Ha a lepárló kemencének igen nagy az átmérője, akkor avégett, hogy az öblítőgáz a lepárlandő anyag szélső körzeteit is át-25 járja, az öblítőgáz központos bevezetésén kívül az öblítőgázt a kemence kerületén is bevezethetjük, mégpedig több egymás fölött fekvő gyűrűalakú hasílékon át Az anyagnak a gyürűalakú lepárló ke-30 menőéből való eltávolításához ismert módon forgó tányért használhatunk, mely a leparolt anyagot egész -kerüle'.éről egyenletesen az alatta levő kúpos alátétbe ejti, amelyből az anyagot célszerűen rekeszes 35 kerékkel távolítjuk el. Lepárló kemencénél vagy egyéb aknakemencénél, pl. gázfejlesztőnél különösen fontos, hogy az elhasznált anyagot a kemence alsó végén könnyen és akadályta-40 lanul eltávolíthassuk. A kemenceakna alján elrendezett ismert forgótányérok az eltávolítandó anyagot a forgótányér és a függőleges aknafal alsó vége közt kialakított hasítékon át távolítják el. Mivel e hasíték-45 nak kisebb a keresztmetszete, mint az aknának, az eltávolító tányér forgásával az anyagot oly módon kell átrendeznünk, hogy a forgótányér és az akna fala közötti hasítékon át kivándorolhasson. Sík forgó-50 tányér esetében ek'kolr a tányéron holt töltéskúp keletkezik. A lányért tehát célszerűen akként alakítjuk ki, hogy a középső része a töltőkúp alakjának feleljen meg. Kitűnt, hogy az eltávolítandó anyag a for-55 gótányér forgómozgása következtében azon a helyen, ahol az a forgó töltési kúp az akna keresztmetszetét beszűkíti, az aknakemence külső falához igen erősen súrlódik és ott jelentős kopást idéz elő. Ezen- ' kívül az eltávolítandó anyag ismé'.elt át- 60 rélegezése nem előnyös. . A találmány értelmében a forgótányéron rövid, csigavonal részeit alkotó terelőbordákat rendezünk el, melyek kis mértékben az -almába nyúlnak. E rövid terelőbordák 65 az anyagnak a forgótányér és az akna közötti hasítékon Való kiszállítását igen megkönnyítik és elősegítik. Ennek következtében a forgótányér fordulatszámát jelentősen csökkenthetjük, amivel az. eltávolí- 70 tandó anyag belső' átforgását is csökkentjük. Ennek megfelelően a belső aknafal említett helyeinél a nem kívánt kopás is csökken. A forgótányéron elrendezett rövid terelőbordákkal a találmány szerinti 75 lepárolókemeiicékel, melyekbe az öblítőgázt központosán vezetjük toe és gyűrűalakú aknájuk van, jelentőién megjavítjuk. A bordákat azonban egyéb aknakemencéknél, pl. gázfejlesztőknél is előnyösen al- 80 kai mázhatjuk. A találmány szerinti lepárlókemencéknél és hasonló aknakemencéknél igen előnyös, ha a kemencét alul elhagyó kokszot vagy hasonló anyagot gázalakú hűtőközeggel 85 hűtjük. Ezt a hűtést ezideig akként foganatosítónak, hogy az aknakemence also részébe külön vezetéken át hideg gázt vezettek be, mely az anyag hűlendő rétegén lassan átáramlik és emellett az anyag- 90 toan levő meleget elvezeti. Ehhez az eljáráshoz azonban a megfelelő hűtőhatás elérése mellett jelentős mennyiségű hűtőgáz kell, mely az üzemben zavaróan hat. A találmány szerinti lepárló^ vagy ak- 95 nakemeneéknél a koksz vagy egyéb hűlendő anyag a kemence alsó végén elrendezett eltávolítóiberendezés csúszófelületén csúszik le. Az anyagnak az eltávolílóV berendezés gyüjtőtarlányába való beáram- íoo lásakor tehát ferde töltésfelület keletkezik. Ezt az el távoli'ási módot a találmány értelmében a hűtéshez hasznosítjuk. A. találmány értelmében a hűtőgázt szá- , mos fúvökaszerű és a hűlendő anyag töl- 105 tési felületére irányuló csövön át erős sugarakban a hűlendő anyagra fúvatjuk. Ezzel a hűtőgáznak az eltávolítandó térbe, illetve az aknakemencébe való bevezetésével ellentétiben a hűlendő anyagot erő- 110 teljesen felfújjuk, amivel a közvetlen fúvóhatással alátámasztott erősebb hűtőhatást érünk el. A hűtéshez tehát az eddiginél kevesebb hűtőgáz kell, úgyhogy azzal