130854. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektroncsöves erősítők távolból való szabályozására

2 13 csőtől a potenciométerig vezető vezetékek ellenállása, kapacitásváltozásai, esetleges levezetései, stb. iránt igen messzemenőleg érzékétlen. Ennek, valamint. a letranszfor-5 málás* folytán használható kisebb ellenál­lású potenciométer jelenlétének következ­ménye, hogy a berendezés a potenciométer­hez menő vezetékek kapacitív befolyásolása iránt az eddigieknél kb. 100—1000-szer 10 érzéketlenebbé válik, és hogy pl. távvezé­relt rádióvevőkészülékeknél fejhallgatónak a potenciométer sarkaihoz való kapcsolása a készülék hangszórójának hangerejét ész­revehetőén nem változtatja meg. így tehát 15 nincs akadálya annak, hogy az erősítőből a távvezérlőhöz vezető kábel hosszú, sőt egyéb vezetéktől való mentessége esetén akár árnyékolatlan is legyen. További előny, hogy a berendezés igen olcsó, mert csak 20 egy egyszerű elektróncsövet, pl. triódát (esetleg pentódát) kíván meg, mely pl. cél­szerűen diódával összeépített trióda is lehet, mikor is a berendezés csöveinek száma nem is szaporodik. 25 A találmány szerinti berendezést alantiak­ban egy példában részletesebben a csatolt rajzzal kapcsolatban ismertetjük, melyen az 1. ábra kapcsolási vázlat, a 30 2, és 3. ábra pedig a transzformálócső kapcsolásának egy-egy változatát mutató vázlat. Az 1. ábra távolból szabályozható hang­erejű rádióvevokészülék részleges kapcso-35 lási vázlata, melyen csak a találmány szem­pontjából lényeges elemek vannak feltün­tetve. Az —1— transzformálócső e vázla­ton trióda, melynek —la— katódájához a másik sarkával földelt —2— munkaellen-40 állás van kapcsolva. A bemenő hangfrek­venciás feszültség, célszerűen demodulált nagyfrekvenciás rezgés, a —3— és —4— szorítókon jön be és a cső —1b— vezérlő­rácsához, valamint a —2— munkaellenál-45 lást az anódfeszültségforrás negatív sarká­val összekötött földhöz kapcsoló vezeték —5— pontjához van kapcsolva. A —7— ellenállás és •—8— kondenzátor az anód­feszültség szűrésére, illetve az anódáram-50 körnek váltóáramú szempontbóli rövidzá­rására valók '• és így pl. telepből kapott anódfeszültség esetén el is maradhatnák. A kimenőfeszültséget az —5 és 6— pon­tokon, azaz a —2— munkaellenállás sar-55 kain, vesszük le és vezetjük a —9 és 10— 854. ) vezetékek útján, melyek a —11— vezeték­kel együtt háromeres, adott esetben ár­nyékolt, kábelt alkotnak, a távvezérlőkészü­lék —12^- szekrényébe. E háromerű ká­bel árnyékolása csak akkor szükséges fel- 60 tétlenül, ha a kábel más váltófeszültsége­ket, pl. hálózati vagy hálózatból vett ára­mokat, vivő ereket is tartalmaz. Az árnyé­kolás azonban célszerű azért, mert a cél­szerűen árnyékolt vagy legalább is lefölde- 65 lendő —12— szekrény földelővezetékét al­kothatja. E szekrényben a —13— potencio­méterellenállás van, melynek —-14— mozgó­érintkezője a —11— vezték útján adja az erősítőberendezés megfelelő másik —15— 70 csövének a rácsfeszültséget, a szokásos —16— kondenzátoron át. A —13— ellen­állás két sarka fejhallgató rákapcsolására alkalmas csatlakozószervekkel, pl. —12a és 12b— érintkező hüvelyekkel, lehet össze- 75 kapcsolva, és tapasztalat szerint a normá­lis, pl. 4000 ohm ellenállású fejhallgató ki­es bekapcsolása az erősítő hangszórójának hangerejét észrevehetően nem változtatja. Ez érthetővé válik, ha meggondoljuk, hogy 80 a —2— ellenállás értéke pl. 2000 ohm, a —13— ellenállásé pedig ugyanekkor pl. 5000 ohm lehet, — az eddig szokásos kb. 500.000 ohm helyett. Ez egyben érthetővé teszi azt, hogy a —9, 10 és 11— vezetékek g5 alkotta kábel kevéssé kényes zavaróbefolyá­sokkal szemben és így szükség esetén igen hosszú és ennek dacára is mérsékelt össz­keresztmetszetű és áru lehet. A tapaszta­lat azt mutatta, hogyha e három vezeté- 90 ket a szokásos (tehát nem különleges) mó­don árnyékoljuk, akkor azonos kábelbe fog­lalhatók olyan vezetékekkel, melyek pl. 220 Volt hálózati váltófeszültségű 1—2 ampere áramot visznek, anélkül, hogy a hangszó- 95 róban zavarokat észlelhetnénk, és annak ellenére, hogy a kábelhossz tekintélyes, pl. 10—20 méter. A 2. és 3. ábrán a transzformálócso olyan kapcsolásai láthatók, melyeknél a —2—joo munkaellenállás —2a és 2b— részekből van összetéve, és ennek megfelelően a be­menőfeszültség egyik vezetéke már nem a kimenőfeszültség levételére való ponthoz van kapcsolva ,mint az 1. ábránál. A 2.105 ábra szerinti kapcsolásnál ugyanis a ki­menőfeszültséget a —2a és 2b— ellenállá­sok között fekvő —5a— ponton vesszük le, a bemenőfeszültséget pedig a —2x— kon­denzátorral váltóáramúan rövidrezártno

Next

/
Oldalképek
Tartalom