130819. lajstromszámú szabadalom • Negatív visszacsatolású erősítő

2 130819. Az előzőkből kitűnik, hogy abban az esetben, ha a kimeneti impedanciát az erősítés változásával állandó értéken kívánjuk tartani, a kimeneti híd két 5 ágának egyidejű változtatása szükséges. Ez a változtatás az előzőkben megadott egyenletekből való számítással vagy kí­sérletezéssel határozható meg. A kimeneti híd két tetszőleges ága egy-10 idejüleg két oly ellenállással vátoztat­ható, amelyek nagysága ugyanazzal az orsóval vagy más közös alkatelem/mel beállítható. Az előzőkben megadott képletek alapján a működtető alkatelem 15 mindenik helyzetében az ellenállások értékei megállapíthatók. Az 1. ábrán például az Ra és Rb ágak változtathatók, minthogy ez a gyakor­latban rendszerint a legelőnyösebb. 20 ötsarkú csővel dolgozó erősítő esetén az erősítés fokozásának határértékéhez jutunk, amikor az áramvisszacsatolás zérus értékre csökken (vagyis Ra = 0) 45 és a ieszüítségvisszacsatolás az impe­danciának a kivánt értékre való csök­kentéséhez éppen elegendő. Kivánt esetben a 2. ábra szerinti áramkörelrendezés használható. Ez az 50 áramkörelrendezés az l.ábrában ábrázolt áramkörtől csak abban tér el. hogy a hid visszacsatolási átlóit áthidaló Rf ellenállása is van. E járulékos ellenállás az egyik változtatható ellenállás gya- 55 nánt használható. Ily módon az Rf és Ra ellenállások egyidejűleg változtatha­tók. A visszacsatolási vezeték az Rf el­lenálláson elállítható elágazáshoz is csat­lakozhat és a híd más ága változtatható. 60 A járulékos Rf ellenállás elrendezé­sével az erősítés és impedancia egyen­lete bonyolultabbá válik. Ez esetben a 2. ábra szerinti kimeneti impedancia egyen­lete a következő: 65 Zo + [R+Rb ] /R a ' [Rp+i+Rf + " Rf ] +RQ n+Rf ]/ Rf [R+Rb +R 0 +Rai + RR a +R+R b + [R 0 ;+ " R f 1 R ta+Rb] Az erősítés képlete ebből levezethető. Az Rf ellenállás elrendezésével azon­ban a számítások körülményesebbé vál-25 nak és a levezetett bonyolult kifejezés használata előnnyel nem jár. A találmány nem szorítkozik egyfo­kozatú ötsarkú csöves erősítőkre, hanem bárminő jellegű erősítőnél egyaránt 30 használható, (melynél a visszacsatolás mértéke a kimeneti impedancia stabili­zálásához nem elégséges. A kimeneti hidágak bármelyike vagy valamennyi összetett vagyis komplex-35 impedancia lehet, amivel kivánt erősí­tési- vagy impedancia-görbék érhetők el. Szabadalmi igénypontok: 1. Negatív visszacsatolásű erősítő melynél a kimeneti áramkörnek hídba kapcsolt alkatelemei vannak és a visszacsatolás 40 nagyságrendje 10 decibel vagy ennél kisebb, azzal jellemeve, hogy a hid két ágának közös szabályozó eszköze van, amellyel a híd két ága egyidejűleg változtatható és ezzel a kimeneti im­pedancia az erősítés fokának változá­sa közben is gyakorlatilag állandó értéken tartható. 2. Az 1. igénypont szerinti erősítő kivi- 70 teli alakja, amelyre jellemző, hogy a hid két ágát alkotó két változtatható ellenállás ugyanazon az orsón vagy más ezzel egyenértékű működtető al­katelenien van. 75 3. Az 1. igénypont szerinti erősítő kivi­teli alakja a hid visszacsatolási átló­ját áthidaló impedanciával, jellemezve az áthidaló impedanciát és a híd egyik ágát egyidejűleg változtató, so a kimeneti impedanciát az erősítés fokának változása közben gyakorlati­lag állandói érétken tartó szabályozó eszközzel. 4. Az előző igénypontok bármelyike sze- 85 rinti erősítő kiviteli alakja, amelyre jellemző hogy a hid ágai közül bár­melyik vagy valamennyi kivánt erő­sítési görbét vagy impedancia-görbét eredményező komplex-impedancia. 90 Felelős kiadó: dr. ladoméri SZMERTNIK ISTVÁN m. kir. szabadalmi bíró. „Jöyö" Nyomdaszövetkezet, Budapest, IX., Erkel-u. 17. Tel.: 182-278. Fel. vez.: Demjén Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom