130807. lajstromszámú szabadalom • Erősítő periódikus villamos impulzusokhoz

2 130807. az előre meghatározott impulzusok csilla­pításváltozását létesíti. Az 1. ábra oly erősítő kapcsolását szem­lélteti, amely —10— csövet ölel £el. A 5 11—11 bemeneti kapcsok oly rezgés fel­vételére szolgálnak, mely a periodikus im­pulzusokat, pl. távolbalátó vevő szinkro­nizáló impulzusait tartalmazza. A beme­nőkörben —12— csatolókondenzálor és 10 —13— levezető ellenállás van beiktatva. A —10— cső kimenőkörében —14— csatoló­ellenállás fekszik, mellyel a —15— kime­neti kapcsok párhuzamosan vannak kap­csolva. A. kimenőkörben a -—16— feszült-15 ségforrás is fekszik. A —10— cső ki- és be­menőkörei ellencsatolás útján vannak egy­mással összekötve, amely a közös katód­körben fekvő, frekvenciafüggő —17— im­pedanciából áll. Az ellencsatolás folytán 20 az alapfrekvencián kívül fekvő frekvenciák csillapodása nagyobb. A 17— kapcso­lási elrendezés szerkezete olyan lehet, hogy csupán az előre meghatározott impulzusok alapfrekvenciájának és egy vagy több har-25 monikusának legkisebb az impedanciája. Minden más frekvenciánál a —17— kap­csolás impedanciája a —14— csatolóellen­álláshoz viszonyítva nagy. Tegyük fel, hogy a —11— bemeneti kapcsokhoz periodikus impulzusokat tartalmazó hullám érkezik. 30 E meghatározott impulzusok frekvencia­komponenseit, amely impulzusok tekinte­tében a —17— kapcsolás impedanciája mi­nimális és így ellencsatolást nem létesít, a szokásos módon a —10— cső erősíti 35 fiel; e komponensek a —.15— kimeneti kap­csokon jelennek meg. Minden egyéb fre­kvenciánál a —17— kapcsolás vezérlőim­pedanciát alkot a —10— cső kimenőkö­rében, úgyhogy a jelkomponensek e fre-40 kvenciáknál csillapodnak és kis érték­kel jelennek meg a —14— csatolóellenállá­son vagy a —15— kimeneti kapcsokon. A —17— kapcsolás létesítette ellencsatolás folytán tehát a nemkívánatos impulzusok 45 amplitúdói csökkennek. A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés az 1. ábra szerintihez hasonló. Azonos ele­meket azonos hivatkozási jelekkel jelöltünk meg. A 2. ábra szerinti elrendezés az 1. 50 ábra szerintitől elsősorban abban különbö­zik, hogy a —10—cső katódköre, amely úgy a be-, mint a kimeneti körben fekszik, fre­kvenciafüggő ellencsatolást tartalmaz, amely —18— ellenállásból és visszaverő késlel-55 tető kapcsolásból tevődik össze. Ez utób­bi sorosan kapcsolt —19—- induktivitások­ból, a párhuzamosan kapcsolt —20— ka­pacitásokból és egy befejező rövidrezáró köböl áll. A késleltető kapcsolás tetsző­leges számú —19— induktivitásból és 60 —20— kapacitásból állhat, a kiszűrés kí­vánt fokához képest. A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés működési módját a 3. ábra érzékelteti. Ez az ábra A hullámot tüntet fel, mely 65 meghatározott, periodikus impulzusokat tartalmaz és mely a —10— cső bemenő­körébe kerül. Az első ax impulzus a —18— katód ellenálláson fellépő B hullámon nagy bi csillapító impulzust von maga 70 után; ennek következtében a C kimenő hullám első felerősített Ci kimenő impul­zusa erősen csillapodik. A következő a2 bemenőimpulzus azonban a késleltetett és visszavert első impulzusnak a —18— el- 75 lenálláson való feli epésével egyidejűleg lép fel, amely a —19, 20— késleltető kap­csoláshoz vezettetik. É két, ellentétes pola-, ritású impulzus egymást részben eloltja, úgyhogy a csillapító b2 impulzus kiseb-80 bedik és a. —18— ellenállás csillapító ha­tása az a2 impulzus tekintetében részben közömbösíttetik. Ez okból a második c2 kimenő impulzus nagyobb amplitúdójú- Ha a —18— ellenállás impedanciája és a —19, 85 20— elemek alkotta kapcsolás impedan­ciája rosszul illeszkedik, akkor többszörös visszaverődés lép fel, mely a kívánt csilla­podást támogatja. Erinek következtében a C hullám kimenő impulzusainak ampli- 90 tudója bizonyos maximumig növekszik, melyet a c3 impulzus érzékeltet. Ez az érték stabil és csupán a —18—• ellenállás és a visszaverő —19, 20— szűrő impedan­ciáinak rossz illeszkedése által van meg- 95 . határozva. Az eredő, csillapító b3 impul­zusok is csekély, állandó amplitúdót érnek el, amely első sorban ugyancsak a rendszer rossz illeszkedéséből adódik. A kimenő im­pulzusok képződésének sebességét, vala- 100 mint amplitúdójuk végső nagyságát tehát a —18— ellenállás és a —19, 20— késlel­tető kör impedanciáinak rossz illeszkedése határozza meg. Ha ezen alkatelemek impedanciái között ícs nincs rossz illeszkedés, akkor nem lépnek fel a késleltetett impulzusok visszaverő­dései a —18— ellenálláson és a kívánt im­pulzusok kimeneti amplitúdója maximumát az A görbén a második a2 impulzusnak; no és a visszavert ba impulzusnak egyidejű fellépésekor éri el. Ámbár a —18— cső bemenőköre az A

Next

/
Oldalképek
Tartalom