130724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ragasztóanyagnak keményítőtartalmú nyersanyagból való előállítására

X Megjeleni 1943. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI <J|BBffi[ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130724. szám. IV/h;

/l.

osztály. — N—3681. alapszám. Eljárás riaglassifóatiyíagtak kielMényííőlartialmú nyersanyagból való előállításaira. Natronzellstofí- und Papierfabriken Aktiengesellschaft, Berlin-Wilmersdorf, mint a Natronzellstoff- und Papierfabriken A. G. Werk, Kroppítz-í cég jogutóda. A be jelen les napja: 1941. évi december hó 11. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi december hó 16. A papírfeldolgozó iparban már használnak keményítőszerű, illetve keményítőtartalmú nyersanyagokból előállított különféle ragasztóanyagokat. Éter-5 mékeknek különböző hátrányaik vannak, melyek az előállítás és elkészítés • következményei. Ez anyagok egyik legnagyobb hátránya a többnyire lúgos kémhatásúak. Ismeretes, hogy a kemé-10 nyítő például nátronlúg behatása alatt, már hidegen is könnyen íeltáródik, mivel az erős lúg a keményítőszemcsét nagy mértékben felduzzasztja. Az így kapott ragasztóanyagok lúgos kémha-15 tásuk következtében a papírt erősen megtámadják, továbbá a nyomdafestékeket megváltoztatják, a munkásoknál gyakran bőrsérüléseket okoznak és végül penészedésre hajlamosak. 20 Az ilyen ragasztóanyagok aránylag nem kiadósak, mert például egy súlyrész burgonyalisztből lúgos feltárással csupán négy súlyrész oly ragasztóanyagot kapunk, mely papírzacskó előállí-25 tására alkalmas. E ragasztóanyagok csekély kitermelési hányadának alapjában véve az az oka, hogy a nátronlúg a keményítőmolekulára oly erős vegyi hatást gyakorol, hogy a molekula többé 30 vagy kevésbbé lebontódik. Ismeretes továbbá, hogy a keményítő lebontási termékeiből, például dextrinből előállított ragasztóanyagnál ugyanannak a ragasztóhatásnak az eléréséhez nagyobb töménység. szükséges, mint tiszta ke- 35 ményítőcsiríznél. Ismeretesek olyan eljárások is, melyeknél lúg nélkül dolgoznak. Ezeknél az eljárásoknál a keményítőt úgynevezett feltárószer, rendszerint oxidálószer, 40 hozzáadása mellett az elcsirizesedési hőmérsékleten, vagyis a keményítő fajtája szerint 50—55 C°-on tárják fel. Ezeknek a termékeknek jelentős hátránya, hogy a szemcsék nincsenek eléggé 45 felduzzasztva, illetve feltárva. Az ilyen 'keményítőcsirizzel előállított ragasztások nem elég rugalmasak és ezenkívül ezek a csirizek zselaünálásra hajlamosak, ami a papírfeldolgozó iparban hát-50 rányos, mert ebben az iparban nagyon fontos, hogy a ragasztóanyag viszkozitása egyenletes maradjon. A papírt feldolgozó iparnak, például zacskók, zsákok és hasonló tartányok 55 előállításához, meghatározott nyúlékonyságú ragasztóanyagra van szüksége, így például egyes célokra, mégpedig aszerint, hogy a ragasztóanyagot kézzel vagy géppel viszik-e fel, nagyobb mér- 60 tékben nyúlékony, más esetekben kevésbé nyúlékoiiy ragasztóanyag szükséges. A ragasztóanyag nyúlékonysága annak viszkozitásától függ. A fent erníí-