130686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti fémsórétegek előhívására

4 13 0 6 8 6. nevezett kitérítési módszer vagy az úgy­nevezett félpotenciométerkapcsolás szerint is dolgozhatunk. Minden esetben lényeges azonban, hogy az előhívóképesség jelzésé-5 re, feljegyzésére, vagy vezérlésére az elek­tróda-elektrolit-segédelektróda rendszert használhatjuk. Emellett közömbös, hogy a —7, 8,, 2— katódapotencíált vagy a —7, 8, 14— TH értéket mérjük-e, vagy az ön-10 működő kapcsolásokhoz vesszük igénybe. A mérőelektróda és a segédelektróda meg­választása is közömbös; ekként például rH-mérésnél a rajzban nem szemléltetett módon a —28— üvegelektródát segéd-15 elektródaként kapcsoljuk. Ugyanúgy, mint ahogy valamely oldat savanyú vagy lúgos kémhatását rendszerint nem potenciálérté­kekben, sem pedig hidrogénionkoncentrá­ció értékeiben önmagukban, hanem pH ér-20 tekékben adjuk meg, a redox-rendszerek­hez is kényelmes jelölést fejlesztettek ki, mellyel a redukálási és oxidálási értékek igen egyszerűen és jellemzően jelölhetők. Eme értékek alapját ama hidrogénnyomás 25 képezi, mellyel a merülőelektróda platinája mindenkor feltöltendő volna ahhoz, hogy az oldatnak megfelelő redukáló hatást léte­sítsen. A redox-fokozat egységét <u-val jelöl-30 jük. rH a fentebb ismertetett hidrogénnyo­mások negatív logaritmusa, íni mellett is­meretesen a pH értékkel a hidrogénion­koncentráció negatív logaritmusát fejezzük ki. Jelen esetben az rf i értéket a szakiro-35 dalomban szokásos alkalmazásánál túlme­nően nem csupán a 6—8 pH-körzetekre korlátozzuk, hanem az összes előforduló pH-körzetekre kiterjesztjük. Ha az előhívási folyamatot nem elektro-40 litosan szabályozzuk, hanem a redox-rend­szert vegyileg redukáljuk, illetve oxidáljuk, akkor a 3. ábra szerinti kapcsolásnál a —6— áramforrás által működtetett áram­kört elhagyjuk, mi mellett a —34— áram-45 mérő a hidrogén, illetve oxigénbomba re­dukálószelepét vezérelheti. A —34— mérőműszer az elektrolízis áramának, vagy a redukálószer adagolandó mennyiségének szabályozása mellett a 50 filmnek az előhívón való áthúzási sebessé­gét is szabályozhatja. A műszert végül pH mérés esetében a savnak az előhívóhoz, pl. a —27— csőnél (2. ábra) való adagolását is szabályozhatja. Ebben az esetben egyéb-55 ként a használt előhívónak nem kell re­verzibilisnek lennie. Az ismertetett eljárásnál továbbá kö­zömbös, hogy az előhíváshoz mely redox­rendszereket használjuk. Ezek szervetlen vagy szerves jellegűek lehetnek és a hidro- 60 génelektróda és az oxigénelektróda elektró­dapotenciálja közötti potenciálkörzeten kí­vül vagy belül feküdhetnek. A rendszerek kémiai vagy fizikai előhívást eredményez­hetnek, továbbá fekete-fehér vagy színes 63 előhívást létesíthetnek, mi mellett közöm­bös, hogy a színes képeket egy rétegben vagy többszínű részrétegekben létesítettük. Az eljárás ugyanígy színelőhíváshoz meg­felelő színes szerves anyagok elektroszin- 70 téziséhez is alkalmas. Lényeges emellett, hogy e színes etőhí­váshoz teljesen oldhatatlan redoxrendsze­reket használjunk. Ezt az oldhatatlanságot azzal érjük el, hogy lehetőleg nagy mole- 75 kulasúlyú indofenolokkal, indaminokkal, indoanilinokkal, stb. dolgozunk. Még jobb, ha e redoxrendszereket nem szabad alak­ban alkalmazzuk, hanem teljesen oldhatat­lan sókként foszfor- vagy szilikó-wolfram- ^0 savat, foszformolibdénsavat, vagy hasonló komplex szervetlen savakat hozzákeverve. Az eljárást továbbá oly elektroszintézisek­hez használhatjuk, melyeknél nem előhívó hatású irreverzibilis anyagokból fényképé- 83 í.zeti előhívók keletkeznek, mi mellett kö­zömbös, hogy ezek fekete-fehéren vagy • színesen hívnak-e elő. Az előhíváskor ke­letkező halogénionokat a szokásos módon távolítjuk el. 90 Az idegen ionoknak, pl. halogénionok­nak ezüstanódákhoz vagy szerves testek­hez való és a villamos előhívásnál szüksé­ges lekötését az ismertetett eljárás szerint ii ellenőrizhetjük. Ehhez a kapcsolást ak- 95 ként kell foganatosítanunk, hogy a poten­ciált tetszés szerint az egyes halogénekre, mint brómra és klórra is egyenként kor­látozhatjuk. A 4. ábrán feltüntetett görbék azt mu- 1C0 tatják, hogy az egyes potenciálmérésekből meghatározott időpotenciálgörbe hasonló menetű, mint az előhívó időpotenciálgör­béje. Ezen az ábrán a jelzések a követke­zeket jelentik: 105 EF = az előhívó potenciálja, pl. pla­linaelektródán mérve. ABD = A katódapotenciál, miként azt a találmány szerinti eljárás értelmében ve­zetnünk kell. "0 ABC = A katódapotenciál, ha azt pl. az'elektrolízisáram erősségének csökkenté­sével nem szabályozzuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom