130673. lajstromszámú szabadalom • Drótnélküli dóberendezés
w Megjelent 1942. évi december hő 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130673. szám VII/j. osztály. — L. 8562. alapszám. Drótnélküli adóberendezés. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlín-TempelhoL A bejelentés napja: 1941. évi november hó 10. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi november hó 9. A találmány oly villamos térdiagraimot létesítő adóberendezés, amelynek frekvenciamodulációfoka térbelileg vagy időbelileg vagy pedig térbelileg és időbelileg is vál-5 tozó. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy egy vagy több modulált adó hordozóáramát, vagy hardozóáramait egy vagy több antennához vagy antennarendszerhez vezetjük, az adók oldalsáváramait pedig 10 egy vagy több az előbbiektől elkülönített antennához, vagy antennarendszerhez. Ily adóberendezés segélyével oly modulált frekjvenciájú drótnélküli jelzőt létesíthetünk, amelynek sugárzási diagramja területének 15 mentén a vevőoldalon változik a frekvencialöket. Irányozott sugárzási diagram létesítése végett a találmány szerint a fent jellemzett adóberendezésnek oly kiviteli alakját alkalmazzuk, amelyben az antennák 20 köze kisebb a sugárzás fél hullámhosszánál. A csatolt rajz a találmány néhány kiviteli példáját szemlélteti. Az 1. ábrában MS egy modulált ampli-25 túdójú, vagy frekvenciájú adó, amelynek Tr hordozóáramát és SB oldalsáváramait külön Aj és A2 antennához vezetjük. Ha a vevőkészülék a térnek oly E0 pontján van, amelybe a két antenna sugárzása egyidejü-30 leg érkezik, úgy a vevőoldalon a hordozónak és az oldalsávoknak egymástól való elkülönítése nem észlelhető, azaz modulált amplitúdójú adó esetében éppen úgy halljuk a modulált amplitúdójú hordozót, mintha 35 egyetlen antenna sugározná ki. Az esetben, ha a hordozó és az oldalsávok között 90°-os fáziseltolódást létesítünk, az említett ponton ugyancsak látszólag egyetlen antennától kisugárzott, de frekvenciájában modulált hordozót veszünk. Ha azonban a vevő- 40 készülék a térnek oly E2 pontján van, amelybe a két antenna sugárzása különböző időpontokban érkezik, úgy az esetben, ha a hordozó és az oldalsávok eredetileg azonos fázisúak, fáziskülönbséget észlelünk kö- 45 zöttük. Ez a fáziskülönbség annál nagyobb, minél nagyobb a két antenna sugárzásának érkezési ideje közötti különbség az illető pontbari. A legnagyobb különbség ennélfogva a két antenna összekötővonalánaík 50 meghosszabbításában levő E2 ponton adódik. A 2. ábra világosabban mutatja a vevőoldali viszonyokat. Ebben az ábrában t a hordozó sugara, b pedig az oldalsávoké. A 55 két sugártól bezárt szög a vétel helye, azaz • a két sugárzás érkezési időpontjának különbsége szerint változik. Ha például a két antenna egymásközötti távolsága 90 villamos fok (1. ábra) úgy a b sugár az E1 pon- 60 ton 45°-os szöget zár be a t sugárral, az E2 ponton pedig 90°-os szöget. A b sugarat f sugárra és a sugárra lehet szétbontani, mimellett az f sugár tiszta frekvencia- vagy fázismodulációt jelent, az a sugár pedig a 65 sugárzás modulált amplitúdójú részét jelzi. Látjuk, hogy a vétel helyének az E0 pontból az E, pontba való áthelyeződésekor a b sugár az a irányból az f irányba fordul el, azaz a frekvencia- vagy fázismodulációt 70'
