130656. lajstromszámú szabadalom • Óra

130656. 3 gelyén elforgathatóan van ágyazva és forgását a fenti két helyzetben az ívalakú —e— kivágás végei határolják, amelyekbe az ezen a kivágáson átvezetett —f— má-5 sodpercmutató-tengely ütközik. Alkalmazhatunk azonban ehelyett más niozgáshatárc^ó-ütközőt is. A mozgatható -^-d— számlapnak még —g— kivágása is van, amelynek —h, i— io határolóélei alkotják e számlapnak az átváltókarral együttműködő ütközőit, miért is legalább ezeket az ütközőket ellenállóképes anyagból, például fémből készítjük, míg maga a —d— számlap kevésbbé ellen-15 állóképes anyagból, például keménypapírból is készülhet. Az átváltószerkezet —j— bütyköstárcsája (3. és 4. ábra) az óramutatónak (kismutatónak) a percmutató (na.gymutató) 20 tengelyét körülvevő —k— csőtengelyre van erősítve. Ugyancsak e —k—• tengelyre van erősítve az —1— állítókar is. A rajzolt alakú — például sikspirálissal és sugárirányú egyenessel határolt j— 25 bütyköstárcsa az —m— csuklópont körül lengethető kétkarú —n— emelő egyik •—n,— karjával kapcsolódik, míg az emelő másik —n2

— karja az

—o^, o2

— vezetékekben ide-oda mozgathatóan vezetett —p— 30 rúddal, illetve az erre erősített —q— darabbal áll érintkezésben. A szerkezet —r— átváltórúgója a —q— és —o2

—

részeknek támaszkodik és így a —p— rudat, valamint az —n2

és n

x

— emelőkarokat balra 35 igyekszik vinni. A —p— rúd végén —s— lap van, amellyel szemben a helytállóan ágyazott —t— csap körül elforgatható —u— átváltókarra erősített —v1}

v

2

— ütközőgörgők foglalnak, helyet. (3—7. ábria.) 40 Az —u— atváltokarnak a rajzolt különleges, polárszimmetrikus alakja van és annak egyik végére a mozgatható számlapot működtető —z— ütközőpecek van erősítve. Az előbbiekben ismertetett rugós átváltó-45 szerkezet a következőképen működik: Az óramutató körülfordulása közben a vele együttforgó —j— bütyköstárcsa —m— forgáspontja körül jobbra lengeti a kétkarú —n— emelőt, és ezzel megfeszíti 50 az —r—- rugót és jobboldali helyzetébe viszi a — p—- rudat. (3. ábra.) A rúgó megfeszítése tehát 12 óra alatt egyenletesen történik, vagyis olyan lassan, hogy ez az óramű észrevehető fékezésével nem jár. 55 Az óramutatóval együtt, a vonalkázva jelzett pálya mentén, körülfordul az—1— állítókar is. E kar, körülfordulása közben, beleütközik a pályájába nyúló —u— átváltókarba és azt a 3. ábrán látható helyzetébe fordítja, majd elhagyja. Az —u— 60 karnak e helyzetbe való beállítása az —r— rúgó megfeszítésének ideje alatt, olyankor történik, amikor e karra rugóerő nem hat, úgyhogy az átváltókar állítása közben számottevő ellenállásoklat legyőzni nem kell. 65 Az —u— átváltókar szóbanforgó beállítása a mozgatható számlap helyzetét e számlap —g— kivágásának alakja következtében nem befolyásolja, minthogy az átváltókar -—z— ütközőpecke e kivágáson belül aka- 70 dálytalanul elmozdulhat, anélkül, hogy a kérdéses beállítás közben a mozgatható számlap valamely részébe ütköznék. E számlapot egyébként mindenkori helyzetében célszerűen valamely fékezőszerwel, 75 például lemezrúgóval biztosítjuk szándékolatlan elfordulás ellen. Mihelyt a —j— bütyköstárcsa legkiemelkedőbb része az —nx

— rúgóf eszítőkart elhagyta, az előzőleg megfeszített —>r—. rúgó 80 egyszerre felszabadul és az —n— emelő karjait, valamint a —p— rudat ugrásszerűen a 4. ábra szerinti helyzetbe viszi. A —p— rúd balrahaladása közben a végén levő —s— ütközőlap beleütközik az előző- 85 leg a 3. ábra szerinti helyzetébe fordított —u— átváltókar -—Vj.— görgőjébe és az —u— kart ennél fogva ugrásszerűen a 3. ábra szerinti helyzetbe fordítja, amely helyzetben e kar mindkét —v1( v

2

— görgője 90 ráfekszik az —s— ütközőlapra. Az —u— kar egyik végén levő —z— ütközőpecek eközben beleütközik a mozgatható számlap —i— ütközőjébe és ezt a 3. ábrán látható helyzetből ,a 4. ábra szerinti helyzetbe viszi, 95 vagyis a mozgatható számlapot másik helyzetébe átváltja. Az óramutató továbbforgása közben a —j— bütyköstárcsa újból megfeszíti az —r— rugót, az —1— állítókar pedig körül- íoo fordulása közben beleütközik a 4. ábra szerinti helyzetében levő —u— átváltókarba és azt az 5. ábra szerinti helyzetbei viszi, majd ismét elhagyja. E helyzet lényegileg a 3. ábra szerintinek felel meg, azzal a kü- 105 lönbséggel, hogy a polárszimmetrikus —u— átváltókar itt az előbbi helyzethez képest 180°-kal el van fordítva, —z— ütközőpecke tehát nem alul, hanem felül van. Az —r— rúgó fenti módon történt felszabadulása no