130655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi rostanyagok feltárására

Megjelent 1942. évi december h

ó lS-én.

____^_^ MAGYAR KIRÁLYI <^^^E SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 13065S. szám XIV/a/1. (IV/hyl.) osztály. — G. 9426. alapszám. Eljárás és.berendezés növényi rostanyagolí feltárására. Dr. Buday-Goldberger Antal gyárigazgató és Eiszeit Károly gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 31. Ismeretes, hogy az e!emi klór növényi rostanyagokra olymódon hat, hogy a ligninnel és pentpzánnal oldható klórvegyületet alkot, majd pedig hosszabb behatásra 5 vagy hőhatásra a cellulózét is megtámadja; kellő időben félbeszakított klórkezelés után azonban a ligninvegyületeik kioldhatok és tiszta cellulózé marad vissza. Ez a folyamat felhasználható növényi anyagokból cello lulozarogtok termelésére, melyek fonóipari és egyéb textilipari célokra alkalmasak. Az ismert efféle eljárások gyakorlati keresztülvitelénél azonban különböző nehézségek mutatkoznak, melyek eléggé súlyosak 15 ahhoz, hogy az eljárás gyakorlati megvalósítását meggátolják vagy legalább erősen hátráltassák. A kezelésnél ugyanis könnyen megtörténhetik, hogy az anyag egy részéhez nem jut elegendő klór, illetve a hatás 20 egyes helyeken nem eléggé intenzív, más helyeken viszont túl sokáig vagy túl erősen hat a klór, ami a fentemlített módon az anyag roncsolását okozhatja. Emellett a klórgáz kihasználása sem volt tökéletes az 25 ismert eljárásoknál. A találmány értelmében a fenti hátrányok kiküszöbölésére és még további előnyök elérése végett úgy járunk el, hogy a klórt állandó körfolyamatban áramoltatjuk 30 át az anyagon, vagyis a klórgáz egyszerű átáramlás után ismételten bejut a kamrába mindaddig, amíg az eljárás befejezést nem nyert. A csatolt rajz a találmány szerinti be-35 rendezés egyik példakópeni kivileli alakját vázlatosan szemlélteti. A kezelendő —1— anyag a —2— tartályban vagy toronyban van és a gázbevezetés fölül történik a —3— csövön át, az elvezetés pedig a —4— csővezetéken át. A gázcirkulációt az —5— 40 ventillátor végzi, melybe a —6— csövön át iehet klórt juttatni. A kezelés történhetik tiszta klór, vagy pedig klór és levegő keverékének körben áramoltatása révén. A kezelés jóságát, ületve egyenletességét még 45 fokozhatjuk azzal, hogy az áramlás irányát 'cöbb ízben is megváltoztatjuk, mely célból a —3 és 4— csöveket a —7 és 8— keresztcsövek kötik össze. Ha ezek a csövek a rajtuk lévő —10— csapokkal el vannak zárva, 50 akkor az áramlás a leírt módon az —1— tartálybna felülről lefelé történik, ha pedig a —3 és 4— csövön lévő két —9— csapot elzárjuk és a két —10— csapot nyitjuk, az áramlás iránya megfordul. 55 A klórgáz leírt körüláramoltatása a használt klórmennyiség jó kihasználására, továbbá annak biztosítására is felhasználható, hogy a rostanyagokat ne tegyük ki túl hosszú vagy túl rövid ideig a klórgáz 60 hatásának. Ha ugyanis egyszersmindenkorra — főleg kísérleti úton — megállapítottuk azt, hogy bizonyos anyaghoz súlyegységenként mennyi klórra van szükség, akkor a —2— tartály megtöltése után azt 65 is könnyen megállapíthatjuk, hogy a tartály tartalmának feltárásához hány kilogramm klórgáz szükséges. Az —5— ventillátorba ezekután ezt a szükséges klórmenynyiséget vezetjük be, vagyis előnyösen úgy 70