130652. lajstromszámú szabadalom • Építőelem, kiváltképen hűtött helyiségekhez

2 130652, lel szemben, kiváltképen vízgőz diffúzióval szemben Való tulajdonságaik tekintetében, meghatározott előírások szerint, egymással összhangba kell hozni. A külső burkolatot 5 pl. nem alakíthatjuk ki igen tömör anyag­ból, pl. közönséges betonból, mert ekkor a falban számos, aránylag széles, melegve­zető híd keletkezne, amelyeken izzadási víz csapódhát le, továbbá az effajta tömör 10 anyag a nedvességet, kapillárisán va.gy gőzdiffuzió révén, mindig képes felszívni, mely nedvesség azután igen nehezen, páro­log el. Az építőelem burkolatához és a szige-15 telő töltethez alkalmazott anyagok tulajdon­ságainak helyes megválasztásakor a tég­lába esetleg diffúzió révén elkerülhetetle­nül behatoló vizet, a töltőanyag szempont­jából, akként tehetjük ártalmatlanná, hogy 20 a külső —a— burkolatot oly munkaanyag­ból alakítjuk ki, mely megfelelő szilárdság mellett nagymértékben likacsos, tehát szá­mos, mintegy 0.5—1 mm. és efölötti átmé­rőjű likacsot és közbülső teret tartalmaz. 25 Ha a —b— szigetelőtöltethezj oly anyago­kat választunk, melyek fínomlikacsos szer­kezetűek vagy tömörebb likacsfalaik van­nak és egyébként erősen vizet taszítók, ak­kor pl. az 1. ábra szerint kialakított fal 30 nem vehet fel nagymennyiségű nedvességet. Durva üikacsú építőanyagoknál ugyanis hő­mérsékletkülönbség esetében a víztartalom, a melegárammal együtt, a melegebb he­lyekről gyorsan a hidegebb helyekhez Ván-35 dorol, tehát elég hamar a fal belső felület téhez jut, ahonnét a hűtött térben elpáro­loghat. Az effajta téglák burkolataként igen al­kalmasak likacsos, könnyű betonok, durván 40 szemcsézett horzsakőbetonok és hasonlók. Szigetelőtöltetként parafalemezeket, mű­habanyagot és hasonlókat alkalmazhatunk. A téglában elrendezett szigetelőtöltetet lehetőleg nedvességálló —c— bevonattal is 45 burkolhatjuk akár akként, hogy a sziger telőtöltetet folyékony bitumenba mártjuk vagy hogy vizén át nem eresztő papírba burkoljuk, vagy a burkolórész üregét szu­rokkal kimázoljuk, amit vázlatosan a 2. 50 ábra szemléltet. A helyiségek sarkaihoz a 3. ábra szerinti, külön kialakított —d— sarokelemeket al­kalmazzuk, úgy, hogy közvetlenül átmenő vakolási hézag nem keletkezik vagy pedig, 55 a 4. ábra értelmében, önmagában ismert módon, a vakolási házagokba vékony, pl. parafából való —e— szigetelőlemezeket he­lyezünk. E rendszabály ott is célszerű, ahol az effajta építőelemek egyéb fajtájú építőanyagokkal érintkeznek. g0 Egyes célokra előnyös, ha a találmány szerinti építőelemeknek nagy felületei közt a külső —a,— burkolatban nincs merőleges összekötésük, tehát nincsenek hidak, mert ezek a hovedő hatást, ambar csekély mér1 - 65 tékben, de mégis gyöngítik. Ebben az esetben a hídfelületeket kis keresztmetszetű összekötő tagokkal pótol­juk. Eme összekötőtagokat többnyire jól­vezető fémből kell kialakítanunk. A hővé- 70 zető keresztmetszet csökkentése azonban hővezető összekötőtagok számának növelé­sével szemben túlsúlyba jut. Különösen előnyös kiviteli mód, ha a rajzon szemlél­tetett összekötőtagokat, lényegileg, csupán 75 húzási igénybevételre szerkesztjük és a hátsó és elülső —a— védőrétegnek a —b— szigetelőréteggel szemben való eltolódását utóbbinak durva felülete révén) akadályoz­zuk meg. Ekként pl. az 5. ábra értelmé- 80 ben a szilárd külső —a— rétegeket vékony —f— dróthurkokkal köthetjük össze, ame- *" lyek a —b— szigetelőlapon áthatolnak. Az­zal, hogy a szilárd —a— rétegeket a durva —b-— szigetelőrétegre szorítjuk és hogy 85 a külső rétegek felületei pontosan a szige­telőrétegek felületén lévő mélyedésekbe illenek, amennyiben azokat pl. betonszerű anyagnak a szigetelőrétegre öntésével ala­kítjuk ki, az —a— rétegek lazulása és el- 90 tolódása lehetetlen. A szigetelőréteg emel­lett az építőelem egész felületére terjed­het, úgy, hogy az összekötő hidakat telje­sen elkerüljük. Az —a— rétegeket tehát oly vastagra és szilárdra alakíthatjuk ki, 95 hogy jelentős terhelést vehetnek fel, anél­kül, hogy káros hővezető hidak keletkez­nének. w A 6. ábra értelmében összekötő dróthur­kok helyett —g— drótszövetet használunk, 100 melyet ebben az esetben a —b— szigetelő­töltet körül fektetünk és a —h— helynél vékonyan lesimítunk. A 7. ábra oly szigetelőlapot szemléltet, felülnézetben, melynél két egymást keresz- 105 tező —i— drótabroncsot alkalmazunk, me­lyek ebben az esetben a —b— szigetelőle­mezen szintén áthatolnak és a nem szem­léltetett —a— rétegekbe vannak öntve. Az összekötőtagok alakja, valamint azok 110 *•*

Next

/
Oldalképek
Tartalom