130622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivacsos vagy sejtszerkezetű gumitárgyak előállítására

Megjelent 1942. évi december hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 130622. szám. IV/h/1, (Xl/b.) osztály. — L. 8429. alapszám Eljárás szivacsos vagy sejtszcrfcezetű gumiíárgyafr előállítására. International Latex Processes Ltd., Guernsey (Nagybritannia). A bejelenlés napja: 1941. évi június hó 13. A találmány eljárás szivacsos vagy sejtszerkezeti gumiból vagy rokon anyagaiból készült tárgyak előállítására, mely lehetővé teszi az eddigieknél kisebb sűríí-5 ségíí szivacsos vagy sejtszerkezetű anyag előállítását gu.mil

atexből. A találmány szerinti eljárás szivacsos vagy sejtszerkezetű gumi előállítására abban áll, hogy gumi vizes diszperzióját gel-10 képző, és ezzel lényegében nem reagáló gázképző anyag jelenlétében szilárdítjuk meg, úgyhogy a két anyag kölcsönhatása révén gázfejlődés nem vagy csak kis mértékben következik be és a megszilárdult 15 diszperzióban a gázképző anyagból gázt fejlesztünk. A diszperzió megszilárdítása akár hevítéssel, akár meghatározott és .szabályozható időközökben hidegben történhet. Alkalmas 20 gélképző anyagok példái a következők: alkali szilikofluoridok, cinkoxid és ammoniumsók együttesen alkalmazva, egy vagy több kóagulálást nem okozó olyan anyag, amelyek a hőmérséklet emelésével elbom-25 lanak vagy kölcsönhatás folytán egy vagy' több savas koagulálószert létesítenek; ilyenek pl. az ammoniumperszulfát trioximetilénnel együtt vagy anélkül. »Megszilárdulás« alatt a latexkeveréknek 30 olyan átalakulása értendő, amelynél az közönséges vagy magasabb hőmérsékleten, bizonyos idő múlva, egy vagy több anyagnak helyi kóagulálást nem okozó hozzáadása folytán egyenletes és összefüggő koagulum-35 má alakul át. A gázfejlődés a megszilárdult diszperzió vulkanizálásával egyidejűleg mehet végbe és a gél megfelelő felhajtásához fontos, hogy a víz forrpontjánál magasabb hőfokot alkalmazzunk. Alkalmas gázképző 40 anyag jó példája az ammoniumkarbonát. Ahelyett, hogy a megszilárdult diszperziót a gázképző anyagból hő hatására felszabadított gázzal hajtanánk fel, előnyösen úgy is eljárhatunk, hogy a gázképző anya- 45 got a megszilárdult diszperziónak savas kezelésével elbontjuk. Azt találtuk, hogy ha megfelelő összetételű, ammoniumkarbonátot és nátrium szilikofluoridot tartalmazó megszilárdult diszperziót utóbb ecetsavval 50 kezelünk, úgy kis sűrűségű, finom szerkezetű, egyenletesen szivacsos termékhez jutunk. A sav hatásának gyorsítása céljából hevítést alkalmazhatunk. A szivacsos termék vulkanizálása előtt ajánlatos az esette- 55 ges savfelesleget lúgos kezeléssel közömbösíteni. A diszperzió megszilárdítását és az ezt követő gázfejlesztési műveletet megfelelően kialakított formákban végezhetjük, és ek- 60 kor a formát a felemelkedő tömeg fokozatosan tölti ki. A találmány szerinti eljárást az alábbi pélják kapcsán szemléltetjük: 1. példa. 65 21 mol. telített ammoniumkarbonát oldatot 2 mol. 50%-o.s cinkoxid diszperziót és 10 mol. 20q'o-os nátriumszilikofluorid diszperziót 70