130619. lajstromszámú szabadalom • Szlagacél repülőgéprészek készítéséhez
Megjelent 1942. évi- december hő 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSAG SZABADALMI LEÍRÁS 130619. szám „V/h. (XH/e.) osztály. — K. 15599. alapszám. Szalagacél repülőgéprészeik készítéséhez. Fried. Krupp Aktiengesellschaft, Essen. A bejelenlés napja: 1941. évi augusztus hó 26. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi július hó 23. (A 620/1940 M. E. sz. rendelet alapján.) A találmány olyan ausztenites acélötvözetből való szalagacél, repülőgéprészek készítéséhez, mely legfeljebb 0,2°/o széniét, 15— 30% krómot, 3%-nál több, de 5»/o-nál ke-5 vesehb nikkelt, 0,2—1,5o/0 előnyösen 0,2— 0,5o/o nitrogént tartalmiaz s ezenfelül még 40/0-ig sziliciumot, molibdént, rezet, titánt, tantalt, niobiumot, vanádiumot, wolframot, és/vagy cirkont is tartalmaz;-10 hat, mimellett a nikkelt részben vagy egészben kobalt is helyettesítheti. Az ilyen, korróziónak nagy mértékben ellenálló acélfajták, a csekély nikkieltarlalom dacára, a nitrogénadalék folytán sztabilan ausztenitesek és nagy szilárdság mellett mélyen húzhatók. Továbbá jól hegeszthetők és még egyéb előnyösebb mechanikai és technológiai tulajdonságaik vannak, mint a megfelelő, nitrogénmentes és lágy ausztenites ötvözeteknek. Azt találtuk, hogy az ilyen acélötvözetek különösen alkalmas nem rozsdásodó szalagacél-anyagot szolgáltatnak repülőgéprészek készítéséhez. Eddig erre a célra króm-nik-25 kel-vas- és króm-mangán-vas-ötvözeleket, használtak, ezeket azonban az alacsony értékű húzóhatár és húzófeszültség miatt, igen erősén kellett hidegen hengerelni, hogy a repülőgéprószek készítésére való szálagacé-30 lókhoz megkívánt mechanikai tulajdonságokat, pl. 100 kg/mm2 -nél nagyobb húzószilárdságot, érjünk el. A találmány szerint alkalmazandó acéloknak azonban már nemesített állapotban is igen kedvezőek a mecha-15 20 nikai tulajdonságaik; ennélfogva ebben a k> 35 kintetben magasan felelte állanak az ismert króm-nikkel-vas-ötvözeteknek. Kis mérvű hidegalakítással azután olyan szilárdsági értékeket kapunk, amilyenekkel az eddig alkalmazott ötvözetek csak nagyon erősen 40 hengerelt állapotban rendelkeztek. így pl. 0,07 szenet, 0,40o/0 szilíciumot; 1,050/0 mangánt, 4,13o/o nikkelt, 22,50/0 krómot és 0,29o/o nitrogént tartalmazó acélnak csak 200/o-os hideg alakítás és kb. 23o/o-os nyuj- 45 tás mellett lesz 120 kg/cm2 a húzószilárdsága. Hogy ugyanezt a húzószilárdságot az ismert, kb. 180/0 króm- és 8o/0 nikkeltartalmú króm-nikkel-acéllal elérhessük, 40o/o-os hidegalakításra van szükség; a nyúlás ez 50 esetben csak kb. 110/0 lesz. Ha a nitrogéntartalmú acélt még tovább hidegen alakítjuk, akkor az elért húzószilárdság kb. 142 kg,mm2 lesz, mintegy 11 o/0 _ 0 s nyúlás melleit; vagyis azonos nyúlás mellett a talál- 55 mány szerint alkalmazandó acélnak mintegy 20°/o-kal nagyobb a húzószilárdsága, mint az ismeretes króm-nikkel-acélnak. Repül őgépr eszek készítéséhez való szalagacél anyagául már ajánlottak króm-mangán- 60 nitrogén acé'okat. Ezekkel szemben a találmány szerinti ötvözeteknek az az előnyük, hogy még nagy (17o/o-on felüli) króm tartalom esetén is még mindig lehet ausztenites szövezelet elérni, úgyhogy ez okból 65 ezekhez az acélokhoz több nitrogént lehet adni s így kedvezőbb mechanikai és kémiai sajátságokat érhetünk el. Ezenfelül
