130607. lajstromszámú szabadalom • Ragasztóeljárás

2 13 0 6 0 7. 1. Példa: 3. Példa: Két 2 mm vastag alumíniumbadogot az összeragasztandó felületeken jól megtisztí­tunk. Ezután mindkét felületre a HsCx /CH2 | >N.--CO-NH—(CHä)s - NH - CO - N< | H2C/ - - • • • X CH2 5 képletű, részben polimerizált karbamid 50ö /o-os butanolos oldatát vékony rétegben felvisszük. Majd a két alumíniumbádogot az összeragasztandó felületekkel egymásra fektetjük, súllyal terheljük és szárítószek-10 rényben 3 óráig 120 C°-ra hevítjük. Igen tartós ragasztást kapunk, mely fokozot­tabb hőmérsékleten sem választható szét. A fenti képletű monomer karbamidot 1,8-oktametilén-diizocianátnak etiléniumin-15 nel acetonos oldatban való reagáltatásával kapjuk. A ragasztáshoz használt 50°/o-os butanol oldatot a fenti képletű monomer karbamid és butonol azonos résznyi meny­nyiségének 2—3 óráig 80—90 C°-ra való 20 hevítésével állítjuk elő. 2. Példa: 80 súlyrész karbamidot, melynek kép­lete: H2CV ,CH2 | >N-CO — Nil —(CH2)e-NH-CO- N< | H2C/ x Cí 32 ..és 20 rész karbamidot, melynek képlete: H3 C X /CF.2 >CH - CHi — NH - CO - N< | HaC/ XCH 2 25 rövid ideig 110 C°-ra hevítünk mindaddig, míg tiszta ömledék keletkezett. Ezután az ömledék hőmérsékletét 80 C°-ra csökkent­jük, és mindaddig e hőmérsékleten tartjuk, míg az első helyen említett karbamidvegyü-30 let elgyantásodása annyira előrehaladott, hogy lehűléskor a kristályosodásra már nem - hajlamos. Ez az utólagos hevítés mintegy 1—2 óráig tart. Viszkózus tömeget kapunk, mely ragasztáshoz kiválóan alkalmas. 35 Négyzetes keresztmetszetű üvegbotot az egyik hosszfelületén az ekként előállított ragasztóanyaggal bekenünk és enyhe nyo­mással üveglapra nyomjuk és ezután szá­rítószekrényben 2 óráig 120 C°-ra hevítjük. 40 Uvegtiszta és hő alkalmazásával nem old­ható ragasztást kapunk. Erőszak alkalma­zásakor az üveg törik el. A fenti képletű két karbamidot 1,6-hexa­metiléndiizocianátnak, illetve izobutilizo-45 cianátnak etiléniminnel való reagáltatásá­val kapjuk. Az 1, 4-tetrametiléndiizocianátnak eti­léniminnel való reagáltatásával kapott kar­bamidot, melynek képlete: 53 H2 C K XHa | >N — CO — NH —(CHs^—NH — CO —N< | H2C/ XCH2 poralakban aluminiumbádogra szórjuk. Erre üveglapot fektetünk, melyet csekély súllyal terhelünk, majd 2 óráig szárító­szekrényben 110—120 C°-ra hevítjük. Az üveg az alumíniumon nagy szilárdsággal 5=> tapad és magasabb hőmérsékleten sem tá­volítható el. h. Példa: Wz<zl. XHi I >N - CO - NH - ;CH )« - NH - CO - N< I HaC/ XCHä Réteges bükkfalemezt akként állítunk elő, hogy 2 mm vastag bükkfafurnírt mind- 60 két oldalán a részben polimerizált képletü termék 50%-os vizes oldatával bekenjük, majd mindkét oldalára ragasztóanyaggal be nem kent furnért akként fektetünk, hogy az utóbbi lapok rostjai a középső, r ' 5 enyvvel kezelt furnér rostjaihoz merőlege­sek legyenek, majd az egészet hidraulikus sajtóba tesszük, melynek lemezei 120 C° hőmérsékletűek és 30 percig nyomás alatt tartjuk. Az egyes furnérrétegek ezután már 7 ^ nem választhatók szét. Erőszakos szétsza­kításkor nem a ragasztási réteg, hanem a fa válik szét. A ragasztás hideg és meleg vízzel szemben teljesen állandó. A részben polimerizált terméket akként ?5 kapjuk, hogy a fenti képletű monomer ter­mék 1 súlyrésznyi mennyiségét 1 súlyrész vízzel elkeverjük és 90—100 C°-ra hevít­jük. Mintegy 13 percig tartó hevítés után a polimerizálást hűtés révén megszakítjuk. 89 A viszkózus oldatot ragasztáshoz használ­juk. Ha a részben polimerizált termék olda­tát nem azonnal dolgozzuk fel, akkor am­móniák hozzáadásával tartóssá tehetjük. Ahelyett, hogy a folyékony ragasztóanya­got a ragasztandó részekre felvisszük, az­zal szövetet vagy papírt is átitathatunk és a ragasztáshoz az ekként előállított filmet használhatjuk. 5. Példa: 20 súlyrész kazeint (tejsavkazeint) 78 rész vízzel leöntünk és duzzadása után 2 súlyrész 25%-os ammóniák hozzáadásával 85 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom