130593. lajstromszámú szabadalom • Kétrészű, szigetelőanyagú foglalat, elforgatás ellen biztosított sapkával

Megjfelerit 1942. évi «fecemliier hfl 15-én. -MAGYAR KIRÁLYI QjBjE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130593. szám Vll/g. osztály. — V. 4145. alapSzjára. Kélrcszű, szigetelőanyagű foglalat, elfiorgiatás ellen biztosított sapkával. Vossloh-Werke G. m. b. H., Werdohl i. W. (Németország). A bejelentés napja: 1941. évi november hó 18. Németországi elsőbbsége: 1940. éfi november hó 25. A találmány két- y\agy többrószű szi­getel őanyagú foglalat, 'amelyeknél a sapka ós a köpeny egymásba illeszkedő, kerü­leti kiugr;órészéi és vájatai egymással kap-5 osolódnak és csaviarral vannak rögzítve. Az efféle foglalatoknak olyan foglalatokkal szemben, amelyeknek felcsavarolható sap­kájuk van, az az előnyük, hogy a sapkán át bevezetett vezetékjdróibok nem csavia-10 rodnak össze és amellett sajtolt műanyag­ból könnyebben előállíthatók. Az elsősorban említett ffajtájú ismert foglalatoknál a , sapka különféle helyze­tekben illeszthető a köpenyre, ami olyan 15 esetben, amikor a sapkát excentrikus hely­zetű csavar rögzíti a köpenyen, azzal a hátránnyal jár, hogy csak pr-ábálgatásf­sial lehet megtalálni a sapkának azt a .helyzetét, amelyben la sapkán, elrendezett 20 anyamenet pontosan szemben fekszik a köpenyben ágyazott összekötőcsavarral. Ismeretesek kapcsolóberendezéssel ellá­tott foglalatok is, amelyeknél a kapcsolór berendezést felvevő testnek ;egy sugár-25 irányban előugró része a "foglalat-köpeny­nek egy nyitottan végződő résébe nyúl, ami meghatározza e részek kölcsönös hely­zetét. Az ilyen foglalatoknál a szerelvényt felvevő tast csak akkor illeszthető be a 30 köpenybe, ha megelőzőleg a testnek elő­ugró, részét a líöpeny résével pontosan fedő helyzetbe hoztuk. Ez ia?z elrendez zés a köpeny és sapka helyzetének megál­lapítására a fentemlített szjgetelőanyag: foglalatoknál nem! alkalmas, mert a sapka 35 belső peremén elrendezett, egymással kap­csolódó kiugrások ós vájatok kívülről nem láthatpik, úgyhogy a kapcsolódó helyzet megkeresése nagy nehézséggel járna, A találmány szerinti elrendezés olyan, 40 hogy a köpenyen vezető felület, pl. hen­geres veziető toldat van, amelyen a tetsző­leges helyzetben ráhelyezett sapka elfor­gatható a kapcsolóhelyzet eléréséig, ame­lyet a kerületen nem szimmietrikúsau el- 45 osztott kiugrások és megfelelő vajai­tok határoznak meg. Ennek a kiala­kításnak az az előnye, hogy csak egyet­len kialpcsolődó helyzet van a köpe^y, és a sapka között és így elesik ennek a S0 helyzetnek1 hosszaidalmas keresése s ez lényegesen megkönnyíti a sapka elhelye­zését a'köpenyen. Emellett a kiugrások és vájatok különböző alakúak, ül. szélessé­gűek lehetnek. Igen előnyös a találmány 55 szerinti olyan megoldás, mely szerint ia kiugrások és vájatok a kerületen párosával vannak elrendezve ós mindegyik párnál más és más a közöttük levő köz. Ennél alzí elrendezésnél biztosan felkerüljük a 60 sajpkia és köpeny ékelődését, amikor egyik vlajgy másik kiugrás beleilleszkedik va­laímelyik vájatba, mielőtt még a sapka lós köpeny a tulajdonképeni kapcsoló hely^ zetbe jutott volna. A köpeny külső szólén 65 elrendezett összes kiugrások előnyösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom