130567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék háncsrostnövények háncsának feltárására

Megjelent 1942. évi dleoembier Hé 15-én. MAGYAR KIRÁLYI (|Bg3S[ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 130567. szám. XIV/a/1. osztály. — H—11169. alapszám. Eljárás és készülék háncsrostnövények háncsának feltárására. Helmke Gusztáv vegyész, gyárigazgató, Pusehkau (Németország). A bejelentés napja: 1941. évi június hó 28. A találmány eljárás a háncsriostnövésnyek, pl. kender, vagy len szária háncsának túlhevített vízzel valói feltárására, zárt tartályokban. Ismeretesek már eljá-5 rások, melyeknél a növény szárát a rostok kinyerése céljából forró vízzel kezelik, lólyan tartályokban, amelyekben légüres tér vagy gőznyomás uralkodik. Az ismeretes eljárások lényeges hátránya, hogy 10 velük folytonos üzemet létesíteni nem lehet, azonkívül a rostok nagymértékben megvékonyodnak, az oldható növényi anyagokat nem kapjuk meg tiszta állapotban, hanem azok elbomlanak és a ke.15 zelés foganatosítássá körülményes és nehéz. A találmány révén az említett hátrányokat kiküszöböljük és különösen a rost kinyerését sokkal csekélyebb víz- és hőfo-20 gyásztassal érjük el, mint az ismeretes eljárásoknál. Ezenfelül a szárak kezelése a rostok teljes feltárásáig ugyanabban a tartályban folytonos üzemben foganatosítható. Emellett a kapott kenderrostok 25 megtartják legalább azokat az értékes tulajdonságokat, mint ia biológiailag ázta«: tott kender, míg az oldható növényi anyagok, mint pl. pektin, zsír és proteinek dúsított és takarmánnyá vagy egyéb célokra 30 való feldolgozásra alkalmas állapotban' nyerhetők ki. A találmány szerinti eljárás abban van, hogy a háncsnövények!, mint pl. kenden szárait egymásután kapcsolt tartátyokban nyomás alatt és ellenáramban kbL 120 C- 35 on túlhevített vízzel kezeljük, miközben a Inyers szárakból álló eredeti anyagot az anyag oldható részleteivel legnagyobb mértékben telített túlhevített- vízzel és a legerősebben kilúgozott anyagot pedig a 40 túlhevített friss vízzel hozzuk érintkezésbe. A szárakat célszerűen közvetlenül a mer zőn való leszakításuk után, lehetőleg friss állapotban helyezzük a tartályokba. Eljárhatunk azonban úgyis, hqgy a szá'- 45 rakat előzőleg levegőn megszárítjuk és csak tárolás után a raktárból helyezzük a tartályokba. A szárakat a kb. 120 C°-ú friss, túlhevített víznek csak akkor tesszük ki, taiiután az oldhatói növény^ anyagoknak 50 a szárakból valói kilúgozása már majctmem teljesen végbement. A kezelt szárak, a háncs és a fás hüvelyek mellett még közbenső rétegeket tartalmaznak, amelyek a háncsrostokat a hüvelyekkel ösz:- 55 szekötik. A túlhevített víz lassanként feldúsul a közbenső rétegek oldhatói alkatrészeiben. A háncsból csak a?z oldható' növényi anyagokat távolítjuk el, az oldhatatlan anyagok visszamaradnak és ho$- 60 zájárulnak a háncs szilárdságához. Az eljárás foganatosítására alkalmas készülék egyenként váltakozva elzárható tartályok sorozlatából áll, amelyek egy egyetlen, mindenkor elzárt egyes tai*- 65 tály kivételével a túlhevített víz ellenáramába be vannak iktatva, míg az elzárt tartályból az előzetesen benne kezelt szár