130555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pályakeresztezések előállítására

Megjelent 1942. évi december hé 15-én. MA6TA1 IIIÁLTI SZABADALMI BffióSÁG SZABADALMI LEIRAS 130535. szám. Xjßjl .osztály. — B—14828. alapszám. Eljárás pályakerí'sztezési'k előállítására. Berta Imre gépkocsivezető, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi április hó 19. A vasúti kitérőkben alkalmazott pálya­keresztezéseknek különösen két rendszere használatos. Ezek egyike az úgynevezett »acél .pályakeresztezési öntvény« és ed-5 dig a gyakorlatban ez vált be a legjobban, mert ha előállításánál kellő gond rial jár­nak el, akkor lényegesen tartósabb, mint a pályakeresztezések másik rendszere, az úgynevezett »csúcs betétes keresztezés«.. 10 Az öntöltacél palyakereisztezések hátrá­nya azonban, hogy hosszabb haísznalajt után és az ennek folytán bekövetkező ko­pás folytán, csúcsrószükel (szívrészüket) és a vezető könyökrészeket nem lehet kü-15 lön-külön kicserélni. Ez természetesen az­zal a következménnyel jár, hogy az egész pályakeresztezést újjal kell pótolni, ez pe­dig anyagban és munkabérben jelentékeny költséget okoz. 20 Ezt a hátrányt a csúcsbei'ebes pálya­keresztezések elkerülik, mert ezeknél a csúcsbetétöntvény és a könyöksínek kű-I ön-k ül ön cser él h et ők. A csúcsheléles pályakeresztezések vezető 25 könyöksínei közönséges pályasínekből ké­szülnék és ezeknek — a járművek kerék­talpának kúpoisságából származó — azt a magasítást ikell megadni, melynek a csúcs­betéttel (szívrésszel) szemben meg kellene 3© lennie és amelyet az öntőtlacél pálya'­kéresztezéseknét minden nehézség nélkül el is lehet érni, miután az öntéssel ez; a magasítás könnyen kihozható. A könyöksínek magasítása azonban fon-35 tos azért, hogy a járművök á pályakeresz-40 tezéseken zökkenésrnentesen menjenek át és a kerekek a csúcsbetéteket ne koptas­sák túlzott mértékben. Ha ugyanis a ma­gasítás nincs meg, akkor a keréktalp, a pályakeresztezés csúcsrészén áthaladva, a hiányzó, magasítás mértékével, tehát rend­szerint körülbelül 5 mm zökkenéssel le­süllyed, majd ismét ugyanennyit emel­kedik. A keréktalp e lesüllyedése követkéz:- ' téhen a jármű az illető oldal felé billen 45 és ez növeli azokat a dinamikai,'behatáso­kat, melyek a csúcsbetétet minden kerék áthaladásakor érik. Ez végül a csúcs betét keskeny, hegyes végének teljes leveréséhez vezet úgy, hogy a csúcsbetétet a rendes kopási idő eltelte előtt kell kicserélni. Ha azonban a könyöksínnek a szüksé­ges magasítást megadjuk, akkor a jármű­kerekek talprésze a könyöksínről a csúcs­rész szélesebb és így erősebb részére sí­mán és anélkül gördül át, hogy a kes­keny, hegyes csúcsrészt érintené. A ma­gasítás tehát a csúcsbelé'et jelentékenyen kiméü, míg hiánya az eddigi csúcs betétes pályakeresztezéseknél nagy hátrány. A fentiekben tárgyialt magasífás létreho­zására a könyöksíneknek a magasítás he­lyén - függőleges irányban Aratói felgörbí­tése ismeretes. A találmány az ilyen deformálással való 65 magasítás továbbfejlesztése, olyan értelem­ben, hogy a kellő magasítás létesítésére a könyöksínt, a hossztengelyre merőleges irányú felgörbítés helyett, hossztengelye körül elcsavarjuk. "* 70 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom